„Mi gondom! – áll az én hazám már,
véd?kben minden magasságnál.
Csak nézel?döm, járok, élek,
Fegyvert szereztem, b?v-igéket.”
(Illyés: Haza, a magasban)
Véd?pajzs, kötelék:
hozzátok, értetek szól,
s t?letek tart távol.
Van, hogy csak szép emlék,
kis, meleg zug máskor,
hol meghúzhatom magam:
fedél nélkül sem vagyok hontalan.
Szívemben hordom e könyvet,
mit ?k írtak, s mit nem vet
meg senki: szabadság és szépség,
néha harc, véres?,
máskor könny, reszket?
kezek rótták e sorokat,
s vállalták sorsukat.
Mit írtak, lelkemben ég.
