Nagy Anikó Szerző
Vezetéknév
Nagy
Keresztnév
Anikó
Holnap
6 év 1 Komment

A felemelkedő redőny  halk zajok között kínálja tág terét lelkednek. Rám köszönő halott alakként  vágtatsz bele a csöndbe, míg kint egy ázott boríték sikít egy teleírt levélért az esős aszfalton, nem érti, miért nincs. Én sem. Hozd be. Bent, fa [… Tovább]

6 év 4 komment

    Még mindigvágyokmegállíthatatlanszívednekkitárt ablakánfüggöny lenni,selymemmel szélbe kapaszkodva, lebbenve simogatnikitárulkozóvilágod,de most azeléd sodródógyengéd csillagokkalnemversenyezhetek…hisz félrehúznál, hogy lásd őket,s a szobád emlékek szőttepókhálói között,csak összegyűrvereszketnékegymagam.

6 év 2 komment

    Szem-tükrönvisszaverődőelakadt lélegzet,lágyan nyílónedves ajkak,“mégis” némaság,széttárulkozókarok között,érintés nélkülhozzám csapódóveled hozott szél,belém futókacagás… jöttél.

Jel
6 év 1 Komment
Jel

Ezüst szálakat szőttél rám, hajnalokat, Napot,  éjeket,  édes, aranyló mézed,  hová szállingózó szöszök  közé lelked is oda ragadt. – ezt a „hova szállingózó” részt ( kiemeltem ) nem nagyon értem. Karakteres vers. De ez a mézes, szállingózó gondolat nem igazán [… Tovább]

6 év 4 komment

  Érintésedvillámok táncát járjabőröm csendes parazsánott, hol elfelejtettmesszeségek dalolnak,s az ég felé röppenő vonalak menténújra láng lobban;tüzében lehullik az időgöndör hulláma,tengert rajzol az éjres csillagokat.Nézd a vállam!Engedem.

6 év 4 komment

  Elejtettszavakon születő rianások mentén még kapaszkodok,s az eljövő leesésigfélek, nem tudommegélni a megérkezést.Ezer pillanatvarázsa lengi körüla közeli föld-illat gyengekéj-fájdalmát, álcázvamagát létnek,de a törés-előjelhalált ígér. Tűnődöm, vajonmennyi mámor-fuvallatkörülöleléseváratja még az elmúlást, s fogadbetűkre tört eskütaz elejtett szavakból születővégnek …. tűnődöm,s közben már zuhanok.       [… Tovább]

6 év 8 komment

      Mint szél a meztelen fák zilált ágát úgy tép a tegnap s a holnap, belém vájt perceinek körme alól vért, s húst adok egy elejtett szónak. Mint megfestett arcú bohóc a kiürült nézőtér előtt nevetésből őrület lázában [… Tovább]

6 év 4 komment

Várni a végtelen csendes ábrázatátfénylő szemek hangtalan meséjétvárni a koromsötét égre meredvecsillagok jöttének csilingelő léptétárva szóban rejlő sóhajt adó reménytvárni egy dallamotéltet simító zenét bár jönne márés rajzolna mosolyt megkövült arcomrabár jönne s válaszolna az elveszett hangokrameleggel ölelne adna bársonnyal bélelt álmots [… Tovább]

6 év 1 Komment

    Ha az idő nem futna oly gyorsantalán elmesélhetném a perceket,mit gyászosan suttogó álom helyettaz ágy szélén ülve töltöttem.Talán megértenéd félelmemahogy kezed keresem a gyűrött,verejtékben úszó lepedőnde helyette az árnyak érintenek.Aranyszív dobban bennem,s a szétfoszló mellhártya szálaicsontomra tekeredve kötöznekmíg [… Tovább]

6 év Nincs Komment

Vajon mi ez az érzés ? Milyen Isten sétál végig az idegszálakon, egymás után festve nehéz lábnyomait a szívre ? A lélek rohanva siet utána, hogy lemossa a rátapadt színeket. Mert nehéz. Nehéz az emlékek fehér árnyékában küzdeni a sötéttel. [… Tovább]

Nagy Anikó Szerző még nincsenek barátai.
Minden szerző, lektor, adminisztrátor csoportja.