Vers

Történelmi pillanat(ok)

  Ott voltam Etelközben, átvergődtem a Vereckei hágón, lovagoltam, mint hun madonna, kibontott fekete hajamban színes lepkeként csillogtak halott cseresznyevirágok.   Hány nappalon és éjen át vágtattam derűs szívvel, hányszor érintett meg lóháton az álom, álmodtam gyönyörű, végleges hazáról, epedtem [… Tovább]

Vers

Lágyan lehull

  Ma van, mondjuk, a mondatok, tömör mondatok ünnepe. Csendell a tegnap. Mit hozok? – kérdez jövők üzenete.   Milyen virág a boldogság? Szájig felhatol csöndbe-szó. A szobában mosott ruhák, kötélen lógva száradók.   Gondolat-elágazásnál stoppolnak a hasonlatok. Várakozásuk lesz [… Tovább]

Vers

Vén köszörűkő

    Kő egy vén köszörű amivel majd                                                                   pengét élesítek ha bírok           Kő egy májusi tánc amiben                                                                   dús csöcseidhöz búvok           Kő egy létra amin most                                                                   felmászunk a pokolba           Kő hogy végre felébredj                                                                   kő [… Tovább]

Vers

…talán a fény

    Öltözz fel jól. A holnapok is esőt sírnak – súgod…   Közelebb lépsz hozzá. Ráfested  a tavasz tizenhat, néma pillanatát. Hiába. Szobádban árad a fagyvilág.   Rajzolsz. Kiradírozod. Összegyűröd. Újra kezded. ujjaid fáznak… Hátrébb lépsz. talán a fény… [… Tovább]

Kisregény

Egy anya tragédiája 9.

    9.   Amikor Vicus hat hónapos múlt, Margit nyúzni kezdte Jánost. — Nem tudod nekem mennyire unalmas itthon ücsörögni és gyereket pesztrálni. Mást nem csinálok, csak etetem, tisztába teszem, babusgatom. Teljesen besavanyodok itthon. Se egy mozi, se egy [… Tovább]

Vers

Álomba ringató

  kis csengő hangja szól   álomba ringató esti   vágy takaró víg csendben   áradó álmodó fényözön    a múlt szépen elköszön   jelenbe bepillant   a boldogság besurran   szívemen friss harmat   kezemben lágy balzsam   amíg [… Tovább]

Vers

Szétszórt imák teste

Pálfi Zsolt 2013.11.29   Áttetsző gyolcsot ölts, úgy súrold eleven sebeim, szívem rajtam kívül dobban, a csönd lakik most idebenn.   Rakjuk a tüzet, kedves, hosszú még a leples éj, megtagadott imák testét szelíden szórjuk szerteszét.   Fénnyel bélelt bölcsőben [… Tovább]

vegyes

Egy ismeretlen lány 4.

A tükör megmutatta az éleket az arcán, olyan ridegen, amennyire csak tudta. Mégis, minden vonásában volt valami káprázatos rezdülés, mint valami gyengéd szonett, amit a percek daloltak rá. Hallotta is néha, amikor a lélegzete lelassult és halkabban vert a szíve. [… Tovább]

Novella

Egy ismeretlen lány 3.

Szeme biztonsággal kapaszkodott a szemébe. Egyszerűen bízott benne. Számára is furcsa volt, hogy félelem nélkül tudta, jó helyen van. Hallotta a korcsolya dalát a jéggel. Megérintették egymást és daloltak. A korcsolya éle nem bántotta, szinte felette siklott, simogatta, becézgette neki [… Tovább]

Vers

Gyöngyöző

        A csend hurkot fűz a csont-merev múltra, s göndörre bodorítja a jelent, mint munkás a szeplős almahéjat. A csend mazsolás kalácsot kelesztő szenteste, tenger-tekintetű gyermekek rontatlan világa, vadvirágos tincseket tekerő nő keze. A csend anyák méhébe [… Tovább]

Vers

Dobogjatok dobok

      dobogjatok dobok szóljatok harsonák sírjatok gitárok oldozzátok fel  bűneitől a világot szóljatok kürtök harsonák hogy szebb lesz jobb lesz a világ kiáltsátok a messzeségbe hogy testetlen félelem nincs már a szívekben  mely mint a rák lelkünket is [… Tovább]