Nap: 2013.12.07.

Kép forrása: intenet     Uram! Kértelek hallgasd mindennapi imám, adj békét, s vigyázd kiket nékem adtál!   Hallgattad sok éven át, s én csak vesztettem. Nem volt elég a minden, még valamit akartál…          * Nézem a gyermeket párás [… Tovább]

      Zár kattanás, elosonás, fuldoklásból hazajárás.     Rőt avaron szőnyeg varázs, kopott csizmán foltos varrás.     Kézremegés, eltévedés – forgón sodró elszédülés.     Szenderülés álom látás, ködös szférán lamentálás.     Csöngőn csendes könnytől pettyes, [… Tovább]

      Nap zárójelben. Éjszaka. Holdfény. Estikék illata a nyitott ablakon beleng. Kétfelől átölel a csend. Rám csukott ajtón rézkilincs. Fényben játszottam. Árnyam sincs. Hiányok jelzik: létezem. Valahonnan két macskaszem figyel: én volnék a másik? A múlt gyanakszik halálig. [… Tovább]

    Futottam. Ülök egy fal zugában. Szűk itt a tér. Oldalam szúr. Szám levegőért tátog. S akárcsak a tüdőm, kitágulnék én is, és magamba szívnám az egész világot. Teremtenék óceánt, hullámait kilökném rátok.   Hiába eveznétek, bárkátok törne, s [… Tovább]

– Fotó: saját –       * ** *** Én úgy hiszem, hogy létezésünk állaga szilárd, így sorsunk útjain a bűn csak cseppfolyós lehet. Tehát, ha vétkesekre nézek vagy csak önmagamra, tudva, néha én is az vagyok, elutasítom az [… Tovább]

  Bögrémben forgatom kegyetlen perceit az éjnek, kopott zenét, savas ízét testi vágyainknak. Félek. Hajnalban lélektelen idő mocskos árnyaival hálok, én, a múlt és jövő nélküli rab. Kéretlen összegyűlt évek porosodnak bennünk, tudatunk néha eljátszik még makacsul kitartó, elmúlást tagadó [… Tovább]