Vers

Pilisi körkép

    Erdő, erdő, hatalmas erdőingó-bingó kőhalmos erőmegáll, megáll benne az időIsten szíve, végtelen, s élő. Megyünk, megyünk, előttünk utunkegyütt a lényeg, velünk az urunkhárom, három piramis távolNimród apánk magasban táncol. Fürge patak, előttünk rohanhegyes völgybe vízesés zuhanvarázs-tájunk magába temetIsten, Ember egymásnak [… Tovább]

Vers

Távol

  Kormorán egek… szemeinkre hull atávol, álmos alkonyok árnyainát szitálja óaranyát a fény, s mereng, hány nap álma ring odafenn a fészkek  elhagyott bús langymelegén, hol acsendfiókák szárnya alól pihézaz est. Ághegyekre szúrt mohos illatot festlusta kedvvel, várakozón az ég,lopva [… Tovább]

Vers

Múló idő

A percek csak múlnak s emlékek fakulnak… a percek csak múlnak s emlékek fakulnak már a pincében a bölcső is csak árnyéka a múltnak anyám két keze is már nagyon fáradt nem építünk többé homokvárat   a percek csak múlnak [… Tovább]

Vers

Ötven…

A kor nem érdem, csak állapot…     Ötven… hát igen, ötven. Morzsolgatom e számot magamban, s hogy eddig számvetést nem akartam életemről, csak odázása volt a ténynek: rettentő gyorsan elszáguldottak az évek.   Ötven… hát igen, ötven. Formás, szép [… Tovább]

Novella

Rád gondolok…

— Ómami, ómami — kiabálva szaladt végig a folyosón a lányka, de a szoba ajtajában megtorpant, amint meglátta a sok-sok dobozt a fenyőfa körül. Kis kezeivel a melléhez szorította az apró csomagocskát, amit a nagyanyjának hozott. A nagyanyja a kedvenc [… Tovább]

Vers

Harmatot görgető bogár

    Madárként csapódik a hajnal ablakomra, s egy sóhajtásnyira megfeszül, mint a sebes szavak rágott szájból, fájnak a testbe görnyedt lelkek karácsonyára. Milyen is az ember? Míg puha tenyérbe ejtené a könnyét, vagy rozsdamart levelet tűzne hajába, csak fél! [… Tovább]