Lantos Tímea : Gyöngyöző

2013.12.08. Lantos Tímea Vers 6
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

 

 

 

A csend hurkot fűz a csont-merev múltra,

s göndörre bodorítja a jelent,

mint munkás a szeplős almahéjat.

A csend mazsolás kalácsot kelesztő szenteste,

tenger-tekintetű gyermekek rontatlan világa,

vadvirágos tincseket tekerő nő keze.

A csend anyák méhébe olvadt idő,

tudatlan- boldog Isten-ismeret,

májusok szerelmétől fényesre feszülő

csillag-szegett holdszelet.

A csend meséket koptató macskakő,

búzaföldekre zúdított irgalom,

izmokban indázó ősi erő,

töviskoszorún gyöngyöző néma fájdalom…

 

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2013.12.08. @ 07:40 :: Lantos Tímea
Szerző Lantos Tímea 86 Írás
Azt hiszem mindig éreztem magamban valami pluszt, és ki nem aknázott energiát. Szeretnék adni... Alkotásaimban próbálom megfogalmazni az emberi élet törékenységét, a szeretetet, a hitet, és a természet megfoghatatlan szépségét. Eddig három antológiában jelentek meg műveim, illetve egy kedves barátom könyvbe köttette verseim, novelláim. Azt hiszem jól írni, nem könnyű feladat, mint egy összetört porcelán darabjait akarnánk összeilleszteni... Hogy a verseket, ki hogy értelmezi, több tényező függvénye, és ha egyeseknek nem tetszik az sem baj, hiszen írni csodálatos megtisztulás!