Hűlő vulkánban néma utórengés,valami fémesen merev hidegségbolyong a tikkadt holdkráteren árván:kietlen szívek álmatag lapályán. Öldösi lelkem bárgyú, egykedvű csend,hiány bámészkodik, hol a revue bandjátszott szép, girlandon ringó dallamot;elszállt a dal, fagyott szívvel ballagok. Nem dühöngős ez a balga szívború,az öreg [… Tovább]
Önmagába-kárhozó lélek,ki nem érinthettelek téged,álmomban futottam szűz réteken.Kergetőzni veled a fényben,hogy húsba marjon az élet –rést ütni szándékoztam szíveden. Naponta miattad vedlek,tusakodom, hogy tetsszek,egy égre gombolt csillag vagyok:fényeskedhessem csak néked,könnyem görgetem a szélnek, –te voltál, kiért élek [… Tovább]
Patinás égbolt festékébe mártva Tél végi töredékes jégtábla-képek Múltba merülnek ezüstösen végleg Fehér leplét a föld levedlette mára. Kibontott haját megrázza a napfény Loccsanva száll a fekete pocsolyába Föld nedvét lassan fölnyalni vágyja Sziklahasadékból csurran jég-telér. Kedvünk inaiban tavasz vére [… Tovább]
