Takács Dezső : Rőtre váltott…

 

 

Rőtre váltott dombok hajlatába

zizzenő szőnyeget terít

a sárga kukoricatábla.

Éjjel, fázósan vonyít

e táj bitang kutyája,

a dölyfös őszi szél.

Messzire vetődtél,

lelkem mégsem szabadul.

Mint a vad, ha ingoványba fúl,

nyüszítek egyedül.

Sohasem menekül,

ki szemed mély kútjába

egyszer belebámul.

 

 

Legutóbb szerkesztette - Takács Dezső
Szerző Takács Dezső 190 Írás
Viharban érkeztem, vaksötét éjszaka. Hajlongó jegenyék, átázott föld szaga, s Anyám volt ott még, meg a bába, mikor belesírtam ebbe a világba, a Sztálin utca nyolcban, alig hallhatóan.