Vers

És az es? esettââ?¬Â¦

A Quasimodo-versenyre beküldött szöveg. (akinek fantáziája van ââ?¬â?? minek annak megszületnie?) A versenyt id?közben Tóth Krisztina nyerte. És az es? esett…  (hommage a Fernando Pessoa)                                    (0.) (akinek fantáziája van – minek annak megszületnie?)                                      I. Képzeld el: nincs [… Tovább]

Vers

A líra születése

  Megpendült a minden nappal egyre fényesebben barna lant, félelemb?l fogant a lepréselt hang, a leveg? atomjaival párosodó zenévé! Így született a líra, így tett papírra sok él?nek tettetett halott dolgot, és az ?rbe ekképpen küldött idelentr?l csak foltot ábrázoló, [… Tovább]

Vers

Fák

Milyen furcsa fák!Tagadhatatlanul öngyötr? ívbenhullnak-kavarognak vissza az ágak,védelmez? elvárást rejtvetökéletes spirálkarjaikba.   Hárítsd el a lombot!A sebek környéke ép. Sebek környéke nincsen.Az ép heg öltözik ostyafény? hitbe.Az ég formáját növik be a hajszálgyökereka másik véglet formáját kiírni;de torzzá tölti semmijét [… Tovább]

Vers

AZ ADS

    A testét? Kirakta, mint árut a polcra. Lelkét csomagolta nejlonszatyorba. Az volt a kéznél éppen. Az egészen megütközni nem kell, hisz ? is csak ember, váltana, válogatna, vetne, nagy néha aratna, ha érdekelné a napi robot. Van könnyebb [… Tovább]

Kisregény

Az ecetfa illata – 9.

ââ?¬â?? életkivonat ââ?¬â?? (pulvis ââ?¬â?? cinis ââ?¬â?? nihil ââ?¬â?? et…) XXI. Újabb év május közepe   Minden n?ben akad valami szép. Van, amelyikben az, hogy elfelejtik. Mérhetetlenül igazságtalan vagyok, mint akinek szempontja van, pedig abból is kett? kell legalább, hogy [… Tovább]

Vers

Kék madár

Kék madár   Zöld erdőben Zöld mezőben Sétál egy madár Kék a szárnya Kék a lába Jaj de  büszkén jár   Felsöpörjük Udvarunkat Szórunk elé Friss magvakat Kicsit benéz Máris tovább áll   Hálóval és Lépesmézzel Próbálkozunk Cselvetéssel Szárnyát épp [… Tovább]

Egyéb

Az örök szerelem…

Régi, naplóból ollózott szösszenet…     Hajnalban még utoljára megcsókolta az eső a szelet, aztán elváltak, mindenki ment a maga útjára. De az eső szomorú volt, igaz tudta, hogy az emberek a földön szél nélkül jobban szeretik. Amikor csendesen, magányosan [… Tovább]

Egyéb

Arakhné

Helyi érdek? horror, pókok ürügyén.     Ágyon fekszel. Kényelmes, sokpárnás. Éjjel van. Kósza kis fények. Fölnézel két dimenziódból, az álom el?tt.                                     Talán azért is oly fantasztikus az elalvás, mert az ember vízszintes lesz, megsz?nik a magassága, két [… Tovább]

Vers

Pőrén

  Pőrén állok eléd, levedlem bőröm is, csak csont és hús marad karjaid között, beléd olvadok, mint kéklő villám, szikrázik, sistereg a vágy kihunyt csillagként omlok reád, arcodra szórom utolsó láng mosolyát.      

Novella

Labda

Az amnéziások szép gyerekkort állítanak.   Jól ismerte mélyr?l jött hangját, sivárság-véd? ugatását: rend. Ismerte remeg? nyálas örömét, piszkos mancsú ugrálását. Imponált neki, fél? nyolcévesnek. A többiek irigykedtek, óvatosságuk haraggá n?tt ellene. Milyen jogon mászik be a roncstelepre, ereszkedik alá [… Tovább]

Humor

Sírfeliratok II.

Egy bús, ?szi napon azért váltam holtra, hogy üzletemet lecseréljem erre a sírboltra.   Összeveszett a tiszttartóval az abrakon, aki a vita hevében kihajította az ablakon.   E holt, megbízhatatlan volt, még az esküv?jét is lekéste, ezért v?legénye e szavakat: [… Tovább]

Vers

gyertyaláng

…   asztalon a gyertya ott állt láthatatlan lángal álmaim felé szállt   ágyamat hullámok nyaldosták hideg éjszakán fáztam vágytam rád     gondolataim feléd szálltak vérlobogással halk szóval elharapott csókkal   szerelmünk felcsillant mint egy varázslatos muzsika   lázálomban [… Tovább]