Elbeszélés

Szolgáltak és védtek

*     Ez a kis „kellemetlenség” a kilencvenes évek legelején történt meg. Még jócskán éltek az „átkos” beidegződések. Állítólag nem maradt róla akta, de ki tudja.   Még kicsi volt a gyerek, és éltek a nagyszülők. Miután megtörtént a [… Tovább]

Mese

Őszidő

    Iriggyé sárgultak reggel a levelek, fészkén a gólyát hiába keresed.   Afrika felé tart,  félúton, szegény, ökörnyál szárnyal a tollpihe helyén.  

Vers

Kitörés

Alig fél éve még lázasan vártam rád, lavinában háltam, párnám alját parázs égette sebesre. Nyugodni nem hagyott. Álmodtam egy napot. * Száz szukaugatás keltett fel a minap, arcomra pernye szállt, perzselt a lángiszap. Jet-fokozatokon forrt a lávaleves, füstölgött a vulkán, [… Tovább]

Novella

A zsebpénz

Hihetetlen, de való…   – Az idén a tengerre megyünk szabira! – jelentette be Apu, várva a hatást. No, az nem is maradt el, mert lett akkora üdvrivalgás, hogy a földszinti szomszéd is meghallotta, nemcsak az alattuk lev?. Hogy a [… Tovább]

Vers

Szólam

  Tegnap megálmodtalak. – Épp’ reményt koldultam  kies utak kereszteződésében, egyszer csak megjelentél. Belém hatolt fényed melege, villantál, s itt borult a rend. Fekete tükrében illegett a csend. A szomjas idő ébresztett, cserepes ajka rám rivallt …így dúdolt fájó búcsút, [… Tovább]

Vers

Füstszobrász

FÜSTSZOBRÁSZ     Csak es? csepeg, gy?lnek a könnyek, ágon, barnul hullt levél, mindent és minden áron fel akar falni az ?szutó.   Csak falak adnak ma támaszt, hideg, amit a kályha áraszt, fehér folt maradt kép helyén, gondolkodhat életén, [… Tovább]

Mese

Randevú

  Mirci vagyok a fehér kedvencke Búvóhelyem a meleg kemence Oldalához simulva elnyúlok Egész nap békésen szundítok.   Macskafröccsöt iszom vacsorára Bajuszomat megnyalom utána Mancsocskámmal bundámat simítom Randevúra várom  a barátom.   Szívem nagyot dobban és indulok Az ajtónyíláson kisurranok. [… Tovább]

Vers

Lángrózsák

Álomban simogat ajkad, csókod nyomán lángrózsák nyílnak bőrömön, valahol mélyen feléled a vágy, párnámra hajtja fejét a Szerelem, ujjaid nyomán kibomlik idő és tér, örvénybe taszítva sodródom lüktető vérem viharos tengerén, – állj! – dermedjen mozdulatlanságba a perc, egymásra borulva [… Tovább]

vegyes

Életem húrja…

    Rezdülj húr, gitárom húrja. Táncoljon a veríték rajta, eljátszom most az élet zenéjét, életem táncát utolsó reményét… Csak pendülj vígan, utolsó napunk ez, igyunk hát rá, mindegy ki mit tesz, utolér ígyis úgyis a sötét halál… Jó ha [… Tovább]

Kisregény

De fenyő (3. rész)

Beszélsz rohadék, vagy itt fogsz megdögleni! Azt hiszed, ha vagánykodsz, akkor neked már mindent lehet? Most szépen meg fogod mutatni, hogy tudtál lelécelni innen! Világos?!       Régebbi nyár   A csíbor   A vasárnap az ijeszt?en jó szokott [… Tovább]

Vers

Rejtjelek

  Kötéltáncosként billeg felettünk az éj, szelíden érinti szárnyával otthonunk, pilláid alá rejti lassú mozdulattal a tegnapokba vetkezett fáradtságod. Mozdulatlan arcod nézem, keskeny redőiben bujkál a konokul eltévedt álom. Melléd húzódva köréd fekszem, a szemérmes hold fényeit ránk dobálja, sziluettedre [… Tovább]

Vers

Borivóknak való

…ha koccintanátok a malac egészségére… /saját fotó/ Vedd ezt a magas sz?kszájú kelyhet, ajkadhoz illik, tenyérbe simul, töltsd bele lassan, oldalvást tartva, a kiszemelt ned?t, lásd olajával siklik a falra, óriáskönnycsepp örömérzést?l hajtva,  kelyhed aljára selymesen terül. Most körbe, körbe, [… Tovább]