Vers

Nézd csak

…     Nézd csak, fényben úszunk… Árnyékunk hömpölyg?s táncot jár, lélegzünk szótlanul, egymásba csúszva… Imádkozunk egy új holnapért.

Vers

Utolsó felvonás

    Fájdalom-lázas hajnalon kezed súlya alatt fulladtak a törékeny hangú sóhajok, az utolsó felvonásban is játszottál, istent játszottál… álmainkat legyilkolva, ezer szöggel lángoló keresztet ácsoltál…   Most hóhérként röhögsz fekete gúnyádban, önmagad festette hazug álarcodban. A szél odakint sikítva [… Tovább]

Nincs kép
Vers

Hópelyhecske

Gyermekvers Kis pehelyke szép a csipkéd,honnan jöttél honnan szálltál?Mennyben terem ilyen szépség,mondd te csöppség, merre jártál? Téged egyedüllét nem fenyeget,vidám táncod még sokan járják.Járják-járják, majd ellepnek,cseppnyi létem fénnyel áldják. Ha titkodat meglelhetném,én is szállnék, széppé válnék!Felh?k között botorkálva, csipke-ruhám én [… Tovább]

Vers

Távol

Gondolkodó lény vagyok…   Nem vagyok sejt és nem vagyok atom, háborgó álmok közt nyugton alhatom, a társadalom komplex gondolata így szül engem újjá napról napra. Gondolkodó lény vagyok, dobogó szív hajt, látom a fényt és hallom a zajt, de [… Tovább]

Vers

Csak sír

CSAK SÍR   Csak sír, csak ordít, csak panaszkodik, és ugyan ki értené, hogy beszél, a hangsor, csak változó hangszín?, magánhangzókból áll, és abból se sok van, mégis, elmondanám, benne a hangban több mint ötven éve, csupa szelektált emlék (a [… Tovább]

Vers

Hosszú menet

Elcsábult valami hamis jóraa letakart tükörnek álcázott szempár.Lehet, hogy csorba volt, de máraz is mindegy, hogy milyen lett volnaaz igazi fénye, csak úgy leplezetlen. Vártam, még hátha megvár. Mert sodrony kötelénoly közel fityegett arcombaaz id? és ?, a felhúzott vekkerekben,hogy [… Tovább]

Vers

Ha kell

  Ha kell, elmondok százezer imát, oly istennek ki megölte egyszülött fiát ha kell, hiszek, megtagadva a lét jogát, ha kell, eltöröm a szárnyam, többé nem repít a vágy,   ha ez kell, hát megtagadom magam, kezeimmel saját torkom vágom [… Tovább]

Kisregény

Az ecetfa illata – 11.

ââ?¬â?? életkivonat ââ?¬â?? (pulvis ââ?¬â?? cinis ââ?¬â?? nihil ââ?¬â?? et…) XXV. Este auditálnak   – Nézz a mennyezetre! Amikorra egyt?l hétig elszámolok, lecsukódik a szemed. Tudatában leszel mindannak, ami történik, és az itt történtekre vissza tudsz majd emlékezni. Ha nincs [… Tovább]

Kisregény

Az ecetfa illata – 10.

ââ?¬â?? életkivonat ââ?¬â?? (pulvis ââ?¬â?? cinis ââ?¬â?? nihil ââ?¬â?? et…) XXIV. Elmegyek erre a bizonyos hókuszpókuszra   A döntést megel?z? nap hívott A.I. mamája, lánya szódásüveges vakságáról szólt. Mintha még ez is egy késleltet? parancs lenne, a kiszolgáltatottsággal történ? zsarolás. [… Tovább]

Vers

Vagy kalaposinas

VAGY KALAPOSINAS….     Tudod, ha visszanézem: senkit nem hibáztatok, az alja népet, humánpolitikát, nincs miért, csak rúgkapál – úszni nem tudó – belém kapaszkodik, ösztönb?l lenyom, mert öt perc id? együtt, egy fórumon, és ? a vízbefulladt. Én megtanultam [… Tovább]

Egyéb

UTOLSÓ SZERETŐ (regény) X. rész

Annak a néhány embernek, szeretettel, aki még olvassa a szórakoztatni akaró, és némi gondolkodásra késztető hagyományos történeteket… *     Szenteste napján délelőtt Elvirát a vacsora előkészítése kötötte le leginkább, tálak, tányérok, evőeszközök, poharak kiválasztása, egyáltalán a menü összeállítása, mit [… Tovább]

Egyéb

skicc

h?ségszag és hétköznapoktérképszer? vagy bonyolultváltozásai lassankifordítják ezt a várostami elrejt és megfejt – téged isengem is – és minden manzárdszoba-titkotgyerekes álmaival együttés talán újra éljüka kánikula roncsolta kés? délutánban hogya szök?kútban állunkhatalmas napszemüvegbenazzal a fura rácsodálkozással arcunkonamit mindig ugyanolyanalakzatba rendez [… Tovább]