Fecske Panna : Ha kell

 

Ha kell, elmondok százezer imát,

oly istennek ki megölte egyszülött fiát

ha kell, hiszek, megtagadva a lét jogát,

ha kell, eltöröm a szárnyam,

többé nem repít a vágy,

 

ha ez kell,

hát megtagadom magam,

kezeimmel saját torkom vágom át,

ha kell,

eljátszom neked egy bohóc nyomorát,

nesze itt vagyok!

Kedvedre táncoló élőhalott,

kivert kutya, rengő vártorony,

hát itt vagyok

öledbe hullva,

arcomon a megadás torz vigyora,

 

ha kell, megsüketülök,

ne halljam többé a ligetek dalát,

ha kell, megvakulok,

ne lássam többé a gyermekek mosolyát,

ha kell, meghalok,

a lelkem sosem lesz béklyózott madár…

 

…amiben én hiszek,

azt te sosem ismerted, nem csókolt a napfény,

nem járt lábad nyomán bíborló alkony,

te szegény maradsz,

s én gazdagon pusztulok,

síromra hajolva zokognak az akáclombok,

könnyeikből itatnak surranó patakok,

hamvaimból új életre sarjadok,

teremtek majd, mert a teremtés is én vagyok.

 

Legutóbbi módosítás: 2008.09.05. @ 11:26 :: Fecske Panna

Szerző Fecske Panna 250 Írás
Lehetne ide sok mindent írni, de a mi voltam az már nem érdekes, ami vagyok az még képlékeny, ami leszek azt még nem ismerem...