Elek Zsolt Szerző
Vezetéknév
Elek
Keresztnév
Zsolt
12 év 4 komment

A világban én vagyok meg én…

 

 

 

 

 

A világban én vagyok meg én –
minden más csak tünemény.
Sötét az éjszaka.

Ahogy az ablakon kifelé nézek,
szemem saját alakomra téved.
Így csúfol a fizika,

És hogy Téged szeretlek, mit érzek?
Csak, hogy szívem szertelen dobog.
Nem lebben már fel a titok,
mi volt az, mi együvé tévedt.

Nincs hát érzékszervem
felfogni száz szép szavad,
mely ajkaidon belül marad –
szívembe keverni nem merem.

 

 

 

 

 

12 év 3 komment

Gondolkodó lény vagyok…

 

Nem vagyok sejt és nem vagyok atom,
háborgó álmok közt nyugton alhatom,
a társadalom komplex gondolata
így szül engem újjá napról napra.

Gondolkodó lény vagyok, dobogó szív hajt,
látom a fényt és hallom a zajt,
de hogy velem vagy azt csak érzem,
értem már – nekem ez lett a részem.

 

12 év Nincs Komment

szívem csikordul mint a fogaskerek?

 

Szívtelen szelekt?l kaptam kedvet,
rovarként repül minden mi éltet
és ha vörösl? napomról lebomlik a der?,
szívem csikordul mint a fogaskerek?

Száz molekula gyullad minden mozdulattal
Rángnak tagjaim ezzel a tudattal
Testemben a szív amíg ég
Fogyasztom az oxigént

Csak a parketta morog
Ha orrom a padlóhoz nyomom
Nézd hát meg az erezetem
Repedések a mennyezeten.

És fenn az égen!
Lám az életem élem!
Arcom tenyerembe hajtva
Ég sötét köreim avarja.

12 év 2 komment

szén
olaj
vér
festék
dal

Írjál szénnel
egy halott tenyérbe,
fáradt olajjal
kedvesed kezére –
az lesz a versed!

Kend fel véred
egy hófehér papírra,
szórjál festéket
a kristályos ablakra –
az lesz versed!

Ha majd a szíved kiszakad
és a porban ráng,
és semmilyen szem
nem néz majd rád,

lelked a fák között
tétován száll
és nem hallod már,
hogy sírnak a fák…

Az lesz a dal.

Elek Zsolt Szerző még nincsenek barátai.
Minden szerző, lektor, adminisztrátor csoportja.