Balog Gábor -csataloo : AZ ADS

 

 

A testét? Kirakta, mint árut a polcra.

Lelkét csomagolta nejlonszatyorba.

Az volt a kéznél éppen.

Az egészen megütközni nem kell,

hisz ? is csak ember,

váltana, válogatna, vetne,

nagy néha aratna,

ha érdekelné a napi robot.

Van könnyebb út.

Ahhoz szokott. Hullt pénzes?,

lehetett ötletelni, kérten,

kéretlen zsebretenni másét,

vissza nem adhatót,

s ha csöngetett a felszámoló,

futhatott bedobni báját,

magányát adni könnyel, hittel,

elvetélt gyerekkel váltani váltót

jó forintra.

Csak azt kapja, mit megérdemel.

Lassú ?rlés? malmok dolgoznak

b?rön, red?kön, és szemfed?kön

ügyködnek Párkák serényen.

Hibás? Hibás! Fennmaradásét

a mások álmát lopta,

hagyta ússzon el kopott érzések

foglyaként önmaga.

Ma is van dallama, egyéni, visszanéz?,

hangos, új utat hirdet?, meg beletör?d?.

Mikor-milyen…..

Melyiket higgyem-vigyem, ha rátaláltam?

Csak polcra rakott testet,

vagy azt, amit elrejtett

hallgatásai harsonás csöndjeiben?

 

Öregedem. Nincs mit megbocsátanom.

Mert nincs mit.

És küldje csak, azt a „fedezet nélkülit”!

Befogadom!

 

 

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Balog Gábor -csataloo
Szerző Balog Gábor -csataloo 179 Írás
Írok, olvasok. Többnyire jókat.