Takács Dezső Szerző
Vezetéknév
Takács
Keresztnév
Dezső
4 év 4 komment

    Kitartón esett úgy három napja. A bádogereszre látott, meg az ég egy sötét darabja lógott be még. Ázott verebet őriztek a festéklemezeket vedlő keretek.   Dohánya nem volt már, étel meg nem kellett. Hamuszürkén hevert kannás bora mellett. [… Tovább]

5 év 11 komment

Lassan araszol a víz, lenn meredek a part, fenn, szárnyak. Zölden fénylik a háta a napban egy rózsabogárnak.   Szürke az ég lenn, feljebb kék, s ahogy szállnak a szélben a nyárfapihék, úgy futnak az évek, nincs menedéked más, csak [… Tovább]

5 év 15 komment

         Abban az évben szokatlanul korán jött a tél. Ha kedve épp úgy hozta, már a Mikulás is szánra pakolhatta zsákjait, de az a hó még rózsasziromnyi nagyságú nedves pelyhekben hullott, feltapadt a ciprusok, tuják örökzöld lombjára, [… Tovább]

5 év 5 komment

       

5 év 9 komment

    Írhatnék verset az őszről, hogy a szél fákkal flörtöl, hajlong a fenyő, zörög a rozsdás bádogtető, toboz hull alá kopogva, s mint hazug szavak, apró sárga virágok ülik meg a rét lágy ölét, hol patkány hever aléltan, mire [… Tovább]

5 év 5 komment

    Voltam már gazdag. Kertemben kazlak közt pávák jártak táncot. Álomnak látszott, nem vetett ráncot, Isten köpenyeként terült fölénk a nyári ég, alá gyűlt minden, de nem volt elég.   Még, még! Belülről jött a hang. A  lég már [… Tovább]

7 év 11 komment

Cserzett arcú, kis sovány asszony áll a kerítés oldalán reggel óta. Nem ment boltba, nem evett, nem vett kenyeret. Forró délben bóbiskol, őrt álló, ernyős kapor, alélt levél lebeg.   Oszlopnak dől. Az nem lehet. Az ő fia nem szörnyeteg. [… Tovább]

8 év 29 komment

Kerti Károly rajza     Egyszer ki kell állnom egy szál fehér ingben, gyalulatlan deszkán kopott dobgitárral, egyedül.   Mielőtt elmerül kiegyénült lelkem, el kell énekelnem legszebb hangomon. Gyűrött homlokom mögött selyembe öltözött a dal. Engem már más nem hall, [… Tovább]

8 év 17 komment

*     Sok szép emléket őrzök tovatűnt éveimből. Még működő memóriám polcain páratlan pillanatok várják, hogy végre felidéztessenek. Elhamvadt szerelmek, élő barátságok rezdülései gyakran simogatják szívem tájékát, de a leírhatatlanul jó érzés csak akkor járja át egész testem, ha [… Tovább]

8 év 5 komment

Egy rozsdás vasszéken ül a lány márciusnak idusán, mögötte avas gaz között meztelenre vetkőzött háza letérdelt az út sarába.   Áldott fény csorog a tájra, szemét lehunyja, arcát belemártja, szájából kibuggyan a dal.   Húsz-tizenkettő, te feneketlen teknő, vigyél magaddal! [… Tovább]

Takács Dezső Szerző még nincsenek barátai.
Minden szerző, lektor, adminisztrátor csoportja.