Takács Dezső : Hopp ide tisztán

Kerti Károly rajza

 

 

Egyszer ki kell állnom

egy szál fehér ingben,

gyalulatlan deszkán

kopott dobgitárral,

egyedül.

 

Mielőtt elmerül

kiegyénült lelkem,

el kell énekelnem

legszebb hangomon.

Gyűrött homlokom mögött

selyembe öltözött a dal.

Engem már más nem hall,

más nem ért.

 

Hulló levél,

feltartott tenyér.

 

Legutóbb szerkesztette - Takács Dezső
Szerző Takács Dezső 190 Írás
Viharban érkeztem, vaksötét éjszaka. Hajlongó jegenyék, átázott föld szaga, s Anyám volt ott még, meg a bába, mikor belesírtam ebbe a világba, a Sztálin utca nyolcban, alig hallhatóan.