Vers

Többé nem az

                                                           Egy piciny rés elég, és kikezdhető.                                                        A puszta szivárgás is áttöréssel                                                        érhet fel, ha légmentesen zárónak                                                        tervezett rendszerbe került idegen                                                        elemekben felsejlik a mindaddig                                                        szisztematikusan blokkolt, reális                                                        lét esélye. Lehajol az álláért, [… Tovább]

Egyéb

Burkoltan

  Közelre látó vagy, egy mikroszkóp. A nagy kétség: tenger. Bóbiskoltam, közben kiterült ezreléknyi nyugalom adott erőt. Bezzeg lazábban fognám a partvisnyelet, s gyakorlom legbelül hogy veled milyen lehet. A parányi üveglapon amőbaként szaporodok, s te lesed, hogy épp melyik [… Tovább]

Vers

… kilenc, nyolc…

  Rend készül, halál vár minden összevisszaságra, lassan eltűnik, mi aszimmetrikus, szétszórt, logikátlan. Isten lázasan pakol. Élére állított gondolatok közt ott kucorog egyetlen, szétesett enyém, nagy, könnytelen szemekkel, ahogy gyerekkorában néz feldagadt szájszéllel az ember, … rossz voltam… …apu haragudott… [… Tovább]

Vers

Tizenkét sor

  Tizenkét sor   Ne fenyegess, hogy egyszer visszatérsz, ne kecsegtess azzal, hogy itt leszel, ne akard szomjam, hogy veled oltanám; Hát ki vagy te, akire rákérdezek; még magamra sem tudok mit mondani. Legább egyszer lettél volna – nem fájna [… Tovább]

Vers

kuszaság

kuszaság  lebeg benned bárhogyan szorítod  titkos kortyokban kicsobban habselyem lilaság  magasba emel mennyország küszöbén megtorpansz visszanézel kupolákban zeng a tiszta dallam burokban születtem másokban ragyogtam színarany szárnyaim leveszem fedetlen testem befedi majd a porköpeny   

Vers

Tengerek, hajók

        Térdeiben a tengervíz, hol sós volt, hol meg keserű, mint az élete, amit hordott. Leült sámlijára kicsitelőre-hátra dőlve, a megfáradt csendben, úgy danolászott. Hogy mit, sose értettem. Talán tengerekről, hajókról álmodott. Így indult nap mint nap egyre [… Tovább]

Élménybeszámoló

Frankfurti könyvbemutatóm

* Nem volt szándékomban erről a frankfurti bemutatóról recenziót írni, de Csépányi Kati – “Hetedhéthatár” drága szerkesztő asszonyunk – Bányainak és nekem kedves barátnénk – felkérésére azért örömmel megírtam. Persze egyes szám első személyemben magamról, mert a mai világban is érvényes, hogy a [… Tovább]

Mese

Szegény kicsi vadvirág

Ki tudja hogyan, talán a szél, talán valamelyik madár vitte a kertbe a virágmagot. Egyszer csak a sok nemes virág között egy apró, jelentéktelen vadvirág is el?dugta a fejecskéjét a földb?l. Félénken, tanácstalanul szemlélgette a pompázó, szebbnél szebb virágokat.   [… Tovább]

Adoma

GDP

Tanulság: nincs új a Nap alatt (a politikában!).     Hermész, Zeusz fia, szárnyaszegetten ücsörgött a Kaukázus egyik szikláján. Még a könnye is kicsordult a látványtól, és nagyokat nyelt, ahogy a kegyetlen saskeselyű tépte, szaggatta Prométheusz mindig újra növekedő máját. [… Tovább]

Vers

perspektíva

a vonat az felülr?lordító zsírkrétaa városunk alulrólkattogó bakelit a házunk kívülr?l megbomlott téglaaz életünk belülr?ltépte ki körmeid felülr?l de piciminden elenyész?túl hanyagul vágottmer? ver? erek alulról meg túl nagyémelygek az egészt?limához túl precízenösszekulcsolt kezek

Egyéb

Tavaszi réten lépeget

    Tavaszi réten lépeget, körülötte megannyi színes pillangó hintázik a száron, Kézfejével simítja felettük a szelet, s hagyja, hogy az áramlat ujjai közé szálljon. Tenyere ösztönösen markolja, bár megfoghatatlan, csitítja magában a vágyat, Mégis akarja, érzi legbelül, lelkével aztán [… Tovább]

Vers

Fecskék

Anyám mesélte: visszajöttek a fecskék, s huzatos halántékom megsz?nt sajogni, egyszerre elmúlt bel?lem a menyegz?s magány, szememben kialudtak a téboly torkolattüzei. Valahogy magasabb lett az ég, valahogy golgotásabb lett a felismerés: vigyázom még magamban a megesett reményt. Vigyázom, mert vigyázni [… Tovább]

Vers

Étkek

A lelkem darabokra szedtem, bár Isten szerint nem való, de ha már nekikerekedtem, kenődjék szét a rossz, a jó.   Pont annyi karajt szeleteltem, amennyit engedett a szó, pár betű, aki bízott bennem, rájuk szóródott, mint a só.   Csak [… Tovább]

Vers

Menekülés

A Nap felkel, este lenyugszik, talán lelked is megnyugszik egyszer, ha majd jó idő lesz, ha szelet kapsz a repüléshez.   Felkelsz, jársz, este lefekszel, egyedül vagy a félelemmel. Sötétnél is sötétebb itt. Most megölnél valakít.   Vagy megölelnél, hogy [… Tovább]

Vers

szomjam és inszomniád

ez még nem requiem Kedves e mikro hangyasejt-invázió úgy oltja szomjam mint álmatlanságodra szórt hintaport észrevételem mennyire féltesz beleejteni a vízbe aludj keblemen élve ne félj ez is gyönyör anyatej ízű csönd az űr és meghalni sem kell csak teljék [… Tovább]

Vers

Imádkozom

  A tömbházak homlokcsontja langyos, megkínoz a május, mint a gyulladásos, gyors ?szi nyarak.   H?emelkedéses a világ.   Felülök az ágyamban, az utcákon lassú lámpafénybe fulladnak a félelem fekete fecskéi.   Néha azt hiszem, haldokló darázs vagyok, benzing?zben végs? [… Tovább]