Egyéb

nyugtató helyett

a blúz kerek kivágásánál kéz piheg falevél száll a kebelre tokák összecsúsznak mosolyba torlódik csendéletük tenyered érdesére gondolok amint e parányi dombokat összenyomja vízszintes pózban billentyűznek szívritmusos sóhajok árva mellbimbók kibújnak és felajzón összenyálazod

Humor

Irónia

Szembe megy itt minden – a látás és vakság, megértés, ami kell a túléléshez; bárgyúság, ami nélkül nincs élet, naivitás, hogy legyen mit faragni, amikor azt hiszem, tanultam, de az undok Ibsennél nincsen jobb tanár: élethazugság, amire végül is jutok, [… Tovább]

Vers

Talán holnap

(Tal vez manana)   Város utcáin autó kipufogó okádja füstjét, a visszapillantóban szűrt fény tükröződik, így válik el, mi lesz veled, ha arcátlan a holnap. Tudnod kell, milyen az, amikor lemondanak rólad.   Ahogy befogadtalak, úgy válok meg tőled. Még [… Tovább]

Vers

Egy hegyhez

    Nem értem én a versed, s nem értem, hogy miért, aztán rájövök: nem jó; miért is érteném – de ki vagyok, hogy mondjam: ez itt jó, ez meg nem, ha belül másként hallod – te füled, te fejed; [… Tovább]

Vers

Fotómontázs

  Fotómontázs                                  Koosán Ildikó       nem arról írok, amir?l akartam,   ha elvész a fény,  kikattan a fényképez?gép oázisából, ponttá zsugorodik  a távol, kontúrja üres, magába leng;   mikor káosszá bomlik a rend, fekete-fehérré alakul vissza, [… Tovább]

Vers

Boldogság nélkül

 Volt egy csodás álmom.  Talán nem is az volt csupán.  Úgy éreztem boldog vagyok,  mint oly sok éjszakán.  Ám jött a hajnal,  és elvett t?lem mindent,  mint egy írigy király.  Nem hagyott semmit  csak a létem,  ami boldogság nélkül oly [… Tovább]

Vers

Első csók

      Kikeletkor két madár Magas égből alászáll, Fa ágára ülnek csendben, Egymást nézik szemtől-szembe. Selyembársony tollad éke Zöld mezőn harmat ezüstje, Két szép szemed csillogása Éjben csillag ragyogása, Hangod zengő fuvola, Szerelmem tüzét szítja, Erős szárnyamat kitárom, Kérlek, [… Tovább]

Elbeszélés

Tizenkettedik döbbenet

Az ügyvédem késett, és mivel jelenléte nem változtatott volna semmit a tényeken, beleegyeztem, hogy a tárgyalás nélküle kezd?djön el.   A három év alatt sokszor megfordult a fejemben, engedek a csábításnak, és jelentkezem a szakosítóra. Egyre er?sebb vonzódást éreztem a [… Tovább]

Elbeszélés

A nagy fogás 2.

Ez egy olyan történet, amelynek minden szereplője a sírig hallgatott róla. S amelynek mottója lehetne: semmi sem változik, csak az emberek cserélődnek.*       Prokujbisev csak akkor nézett fel íróasztala fölül, amikor Koronkov már az irodájában állt, és mögötte [… Tovább]

Vers

Hopp ide tisztán

Kerti Károly rajza     Egyszer ki kell állnom egy szál fehér ingben, gyalulatlan deszkán kopott dobgitárral, egyedül.   Mielőtt elmerül kiegyénült lelkem, el kell énekelnem legszebb hangomon. Gyűrött homlokom mögött selyembe öltözött a dal. Engem már más nem hall, [… Tovább]

Vers

Belváros

  Vakolathullató szürke házfalak,  tapintható id?. Az utcán nyüzsg?  forgatag. Stukkóval díszített épületek, néhány bérház lehangoló, piszkos festéke pereg. Jól megfér egymással a luxus és a kosz, ez az igazi  belváros. Elfeledett  mellékutcában,  régi id?ket idéz? girbe-gurba macskak? domború lábam alatt, réseiben [… Tovább]