Nap: 2012.05.12.

Kicsit neoprimitív…   Van nekem egy traktorom, eke szarvát nem fogom. Sokat álmodoztam róla, míg nem tellett, csak lóra.   Öreg már a gép, de nekem így is szép. Piros színű kabrió az együléses meseautó.   Feszítek is rajta, dagadozó [… Tovább]

  Párolgó vágyak g?zein élek, mellkasom nehéz, jöhetne bármi. Csak bökdösöm a söralátétet, mindenr?l rád kell asszociálni.   Mondták: karma, s nem hittem azoknak, mondtam, hogy hülyék, s nekem se hittek. A világ óriás nyitott mondat, válaszaim hiányjelek, ikszek.   [… Tovább]

  kora van még késni. a sálam is saját úton már. a szél lopta, nem kaptam utána, ? hátha.   az es? az szép. és benne lenni, még ha nincs is meleg szoba. aztán rád is fagy tán, minden fogytán. [… Tovább]

Mákvirágokat borzol a szél, álmokat hozó gondolatok, mint gyönge hajtások, feketére festik az éjt.   Nevetések visszhangja megrepeszti a csönd falát, kicsordul a pőre magány.   – összegömbölyödik –   Most egy mákszemnyi a lét. Akaratom ajkamon csügg? csilingelő harangjáték. [… Tovább]

– egy mégis jó anyának –   Ma is Dubaira jár a rúd, a nők azon vonaglanak, aztán kisétálnak meztelen egy kertbe, ahol labdákat gyűjtenek. Van, aki élvezi, míg testét falják éhes sejk szemek, de akad közöttük olyan is, akinek [… Tovább]

* Zeneajánló: http://youtu.be/D4tZlCBY8D8     Az ember bölcsen gondolt egyet, földre álmodta az eget, közel legyen a szívéhez, élte kiszámolt ívéhez. Kertjének lett féltett kincse, kékje szinte mennybe vitte, amit nem ért el kezével, – angyalt fessen ecsetjével. – Tavaszhidat [… Tovább]

Három nem buta butella, pálinka tartója, versnek múzsája     Mosolyszájamból kirepülő madárrá lettem, monoton óraklattyogás emészti az időt, meggyilkolt függöny ráncos redői kopott narancssárgán függnek – lóg a lét, a lábam is s a kezem, kések a fatartóban, konyhakészen, [… Tovább]

Rég elsodort mellőled a szél,  űzött a sors, de bárhol jártam,  szíved melegét megőriztem csontigható  fagyhalálban. Még ma is hallom a hangodat, látom szemedben a könnyeket a búcsúnál, hol két karodban  ég a földdel ölelkezett.  Hegyek mozdultak meg ledöntve  hófödte [… Tovább]

      Sorban mint szekrényben ruhák lógunk együtt sok nagykabát busznyi az élettér kabátujjam összeér mindig valakivel keverednek b?zökkel illatok álmok és naftalin szagok ablak túloldalán fák futnak tovább vadul perg? diák s tucatnyi diák zsivaja fejem zsongó méhkasa [… Tovább]

  Minden mozdulatlan, mintha kijárási tilalom lenne a világ folyosóin.   Nézem, nézem az utcát, nézem, nézem a fákat, a nem tervezett id?t.   Csak a részegek csodálkozhatnak így rá a miértre, amikor leteszik a füstöt, mikor zsebükben csörgetik a [… Tovább]

  rózsaszín levélborítékért mentem utána figyeltem frissen mosott hajam egy két tincs a végén göndörödött erdejében sokszor veszni hagytak bússá n?tt gondolatokat kipróbálva nekem is sikerült boldogan szaladtam fel a dombra ahol házam állt kibontottam a kontyot repült is valahány [… Tovább]