Nap: 2012.05.01.

A kép Vladimir Kush     Tegnap                                    Hommage  á W.GY.                                    Tegnap sosem volt lendülettel h?ség ébredt a falu peremén, áprilisvégi napsütötte reggel szivárványosan ült a f? hegyén;   Tegnap sosem volt ihlet szállta meg: [… Tovább]

  Persze egyyszer elindulunk, széllel szállunk innen messze. Bóbitákba kapaszkodunk. El tud vinni. Ugye vinne?   Kell lennie ennél szebbnek,érintetlen, tiszta tájnak.Mi arra vár, hogy felfedezzük,nevezhessük új hazánknak. Ott majd persze lehorgonyzunk, köszönünk a bóbitáknak. Letelepszünk, csöndben élünk. Egész végig [… Tovább]

tudod mint fekete bárányt ölemre húzom az éjszakát kertünk bolyhai közt éled mindent szeret? jóllakott lélek már fájdalomban ér? szépeszéb?l nekivetkezett szárnyalni ad esélyt annyi de annyi szólépcs?n fel-fel fogott képzelet valóságot boldogítva érkezne remeg      

Szell? ölébenringat a Hold,az est csöndjében csillag dalol. Ezernyi csillag,s egyetlen Hold.Est magányában hiába volt.

    Ha lehajolnál hozzám, anyám lennél, szeretőm, hazám. Lelkedből  lelkembe holdívű csend futna át.   Ha újra megérintenél, s szeretni szeretnél, életre kelne bennem sok elmosódott emlék.   Ha sírnál, felinnám könnyed. Örülnék örömödnek, hogy csak nekem vagy. S [… Tovább]

Elvitted álmomat anyám  Oly hideg dermedt lett tanyám  Széles út roskadtan pihen Tépett talpam sárba tört nyomát símítja kérges kezem Vérző maszk arcom helyén Műkönnyet öklend két szemem Cifra rongy, ékes kacat, s közöny Mit tettél, s tettem én Ki [… Tovább]

    Jó, ha van n?, és jó, ha bír, jó ha van dohány, van dohánypapír, ha pont nem akarnak nagyon, ha van helyem a helyijáraton,   ha nincs már gondom a gázra, ha nyugalom jön a vad parára, hogy [… Tovább]

a bambulás m?vészetét észrevétlenül ?z?k kik nem alszanak el madárdal- patakcsobogásra kifest?s könyv az életük és paletta a mozdulat rendszerben él? tánc kilengéses hintaágy vágyak már csupán mozivászon dobbanások zsigerig oldott vízben

  Anyám mosónő volt. A nagy műveket könnyeivel mosta. “Egy idősb hölgy három ujja” közt tartotta magát, őrületében. Vajon a gyorsaság adta sérüléseket az országút buszain milyen harmóniában merengve élte át, csöpp derekára karcsúsodó vélt való és száraz bőrű cigánygyerekek [… Tovább]

  Felkiáltójel                                      Koosán Ildikó   Íráshalmazt zokszóval s?r?n teleírva kap fel könnyeden, vág földhöz újra ez a tomboló id?orkán, s úgy mossa el, mint játék-papírhajót a háborgó tenger.   Hová leszel ma-holnap kisember? Ráncos arcok izzadtságcseppje csordul; kordon [… Tovább]

* http://youtu.be/ftpWQEvAABk     Még ölbe vennék minden boldog percet, mit Anyám keze rajtam itt felejtett, két karjának minden ringatását, babusgató szeme pillantását.   Elrejteném, senkinek se jusson, nem osztoznék mással ezen jusson, enyém legyen akkor is ha mégse, megkövezném [… Tovább]

  Balzsamot rebbenő pillák, fáradt szem nyílik az égre. Ereszcsatornáin a kéznek forró, omlós, piros tinta-ér. Hajlik szemérmesen érted, halk ritmust zizeg a szél. Lombsuhogás-szoknyádra néz utca végén a kertkapu. Merre lófrál el ismét, rólad álmodó gondolat-töredék. Óhajtás. Kitér a [… Tovább]

* Adj időt Isten, adj teremtő erőt két karomba adj igaz, szép szeretőt, mutasd az utat, hol el nem tévedek, adj fényt, színt, hangot, adj nekem életet.  Űzd el az árnyat, boríts rám kék eget, hűs forrásból adj éltető cseppeket, [… Tovább]