Csillag Tamás : Fecskék

Anyám mesélte: visszajöttek a fecskék,

s huzatos halántékom megsz?nt sajogni,

egyszerre elmúlt bel?lem a menyegz?s magány,

szememben kialudtak a téboly torkolattüzei.

Valahogy magasabb lett az ég,

valahogy golgotásabb lett a felismerés:

vigyázom még magamban a megesett reményt.

Vigyázom, mert vigyázni kell, sutaságával,

kicsinységével félt így az ember,

?szintén, balladásan.

Ami a kutyának sem kell,

nekem az a világ,

a földutak tövében van a haza,

az elkóborolt nyarakban van minden ígéret,

amit még meg kell ígérnem,

amit még meg kell tartanom,

hogy egyszer én is, én is mondhassam

motyogva, varázsütötten: nézd!

visszajöttek a fecskék.

Legutóbb szerkesztette - Csillag Tamás
Szerző Csillag Tamás 394 Írás
Csillag Tamás vagyok, amatőr poéta... 87 telén születtem, kb 5 éve írogatok. A többit elmondják a versek.