Koosán Ildikó : Georges Rodenbach (1855-1898) Lámpa a szobában…

 

Lámpa a szobában…

 

 

Szobában a lámpa, mint egy rózsa, fehér

Ami hirtelen kinyílt az ?szi kertben, este;

Sötét napárnyék vetül a mennyezetre

S ett?l egy kicsit úgy t?nik, ez egy vasárnapéj.

 

Szobában a lámpa, mint egy hold, fehér

Ami kivirágzik tavirózsák tükrébe esve; 

S nem tudni többé, nappal van-e, vagy este

Csak azt, hogy édes, mint egy szép vasárnapéj.

 

Mosolyt fakaszt, a lámpa csipkefátyol fehér  

F?köt?n, hajfürtök alusszák át mélyén az éjszakát;

Barátságos fényt szór szét a pisla lámpaláng

Ami az estéknek békét ígér, akár egy vasárnapéj.

 

 

                                   Koosán Ildikó fordítása

 

Szombathely, 2012. május 20

 

 

 

 

 

 

Georges Rodenbach  (1855-1898)

 

La lampe dans la chambre…

 

 

 

La lampe dans la chambre est une rose blanche
Qui s’ouvre tout à coup au jardin gris du soir ;
Son reflet au plafond dilate un halo noir
Et c’est assez pour croire un peu que c’est dimanche.

La lampe dans la chambre est une lune blanche
Qui fait fleurir dans les miroirs des nénuphars ;
On ne sait plus quel jour il est, ni s’il est tard,
Sauf qu’on est doux comme à la fin d’un beau dimanche.

Sourire de la lampe en sa dentelle blanche
Qu’on dirait une coiffe où dorment des cheveux ;
Lampe amicale aux lents regards d’un calme feu
Qui donne à l’air de chaque soir l’air du dimanche.

 

 

Legutóbb szerkesztette - Koosán Ildikó
Szerző Koosán Ildikó 953 Írás
Koosán Ildikó vagyok. Jelenleg Szombathelyen élek.