Lámpa a szobában…
Szobában a lámpa, mint egy rózsa, fehér
Ami hirtelen kinyílt az ?szi kertben, este;
Sötét napárnyék vetül a mennyezetre
S ett?l egy kicsit úgy t?nik, ez egy vasárnapéj.
Szobában a lámpa, mint egy hold, fehér
Ami kivirágzik tavirózsák tükrébe esve;
S nem tudni többé, nappal van-e, vagy este
Csak azt, hogy édes, mint egy szép vasárnapéj.
Mosolyt fakaszt, a lámpa csipkefátyol fehér
F?köt?n, hajfürtök alusszák át mélyén az éjszakát;
Barátságos fényt szór szét a pisla lámpaláng
Ami az estéknek békét ígér, akár egy vasárnapéj.
Koosán Ildikó fordítása
Szombathely, 2012. május 20
Georges Rodenbach (1855-1898)
La lampe dans la chambre…
La lampe dans la chambre est une rose blanche
Qui s’ouvre tout à coup au jardin gris du soir ;
Son reflet au plafond dilate un halo noir
Et c’est assez pour croire un peu que c’est dimanche.
La lampe dans la chambre est une lune blanche
Qui fait fleurir dans les miroirs des nénuphars ;
On ne sait plus quel jour il est, ni s’il est tard,
Sauf qu’on est doux comme à la fin d’un beau dimanche.
Sourire de la lampe en sa dentelle blanche
Qu’on dirait une coiffe où dorment des cheveux ;
Lampe amicale aux lents regards d’un calme feu
Qui donne à l’air de chaque soir l’air du dimanche.
Legutóbbi módosítás: 2019.07.09. @ 15:17 :: Koosán Ildikó
