Anyám, hol hagytad

(meghallgatom)

Anyám, hol hagytad magadból a szépséget,
az erőt, a holnapot; mítoszod lesz-e így, ha vagy?
És ha nem leszel, mit öltesz föl újra a cigarettafüst
felhőjében szöszmötölve. Öcsémmel beszéltük
gyerekkorunk, a nagy bújócskát, amiben főszerep
volt a tiéd, mert mindenütt ott voltál, és nem voltál
benne semmiben, így folytonos anyahiányunk lett,
amit a “jövő” vénemberek gyámoltalanságával fejez be.
Ezek lennénk mi, de te merre is vagy, hol keressünk,
amikor a praktikumot húztad magadra, materialista
voltál végletekig, aki apjának hitt, ki majd’ negyven
éve halott, s aki előtte még holtabb volt, amíg élt,
és te neki akartál megfelelni tagadva is, mert apád.
Mit?l féltél, anyánk, aki lezavartad az életedet, csak
cigi legyen, és persze, hogy imádod gyerekeid, de
nem találunk, ha hozzád megyünk, csupán egy fakó
panaszos öregasszonyt, aki még imádkozni sem tud.

 

27látogató,1mai

Szerző Petz György 1167 írás
Sose feledd a gyermeket, aki voltál; benne a kulcsa annak, aki ma vagy.Középiskola: biológia-kémia tagozat; novellaírás, versek; kézilabda. Egyetem: 1974À“1979 Szeged, magyarÀ“történelemÀ“Latin-Amerika speciális képzés; összehasonlító világirodalom szakkör, versek; kézilabda. Lakás: Békásmegyeren. Családi állapot : nős; három fiú, egy lány (27, 15, 9, 6). Tanítás: szakmunkásképzőtől az egyetemig hét éven keresztül Szegeden, Budapesten; tolmácskodás. Tíz évig szerkesztés, irodalmi vezetés könyvkiadóknál (Gondolat, Babits, Göncöl), majd újra tanítás a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban, majd a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumban; valamint szerkesztés, könyvírás. Bolha a világ ura (gyerekkönyv), Te is Az vagy (versek), Maga a tettes (krimiparódia és rádiójáték), Murphy-kötetek, Szerelmem, Mexikó (regény), Az ecetfa illata (regény; a Konkrét könyvek pályázatán NKM-különdíjas ), Kérdések és válaszok a görög mitológiából; Kérdések és válaszok a Bibliából À“ ÃÅjszövetség (ismeretterjesztő könyvek), Irodalom feladatgyűjtemény és Tanári segédkönyv (CD) Madocsai László gimnáziumi tankönyveihez. Üzenet társainak - az Alföld Kulturális Egyesület novellapályázatán II. díj 2006-ban.

16 Komment

  1. “…csémmel beszéltük
    gyerekkorunk, a nagy bújócskát, amiben főszerep
    volt a tiéd, mert mindenütt ott voltál, és nem voltál
    benne semmiben, így folytonos anyahiányunk lett,…”

    …óóó Gyurim, most újból megszorongattad a szívem…
    ÃÂrnék neki, róla, de azt hiszem visszajönne, hogy a “címzett ismeretlen”…hisz oly ügyesen elbújt mára, hogy nekem csak pár kép maradt, és pár bírósági végzés…
    Szóval itt állok, és már nem keresem “benne, nála” a csodát…hisz a csodák itt élnek mellettem…a három gyönyörű gyermekemben…anya vagyok, anya lettem…ezt az egyet így a “szélbe kiáltva”, a te versed alatt megtehetem…
    Köszönlek!

  2. Drága lányok-anyák,
    ez egy óvatos vers,
    de most jutottam oda, hogy már nem adom,
    hanem kapom az (anyait)-apait.
    Mégis inkább ezt, semmint a könnyezős változatot tartom igaznak.
    Pedig azt hiszem, az menne, de hazudnék, mert pusztán egy hagyományt tupíroznék, amihez semmi köze a szerencsére – bár ő nem így mondaná -, még élő anyámhoz.
    Köszönöm, hogy olvastatok. Kamaszodom X-edszer…

Hagyj üzenetet