Kedves ember volt a juhász, s szokatlanul tájékozott, vonzotta a magvas tudás: vaskos könyveket lapozott. Nyáját amint legeltette, egy fa tövében üddögélt, s nagy bajuszát sedergetve csak olvasott és nem beszélt. Kívüle másról nem tudok, akire illenék [… Tovább]
A legel? kies csücskiben egy girhes ló legel sebtiben, foga közt zabnak szól rekviem, tort ül a gyomra, majd megpihen. Villámlás cikkan az ég tövén, ékk? a borúnak köldökén; fellegek sötétl?, dús ölén, zivatart nemzett a bús födém. [… Tovább]
Az oroszlán megunta sörényét, üstökén a fenséges kazlat; és különben is: agyára ment már a dagályos királyi maszlag. Méla ejt?zését hátrahagyva, pénztárcáját magához vette, s a hatos villamos megállóját sürg?sen megközelítette. A Szahara téri megállónál (a hatos vonal ennyit [… Tovább]
Sétál a sün nyári esten, általsétál az úttesten, s amint átér a túlpartra, becammog egy füves parkba. Amott ballag nézelődve, meg-megállva, eltűnődve, s miközben így szemlélődik: hátrahőköl, s meglepődik. Mert olyat lát, de olyat ám, hogy sün olyat [… Tovább]
Azt hiszem, hogy ez a téma rövid pár sort megér: ki mondja meg, hogy a zebra fekete vagy fehér? Melyik is a csíkja vajon, egyik vagy a másik, s milyen is az alapszíne, ha csíkja leázik? Én azt [… Tovább]
Kockaházak n?nek ki a földb?l, üvegpalástban betonfergeteg, a Jó ízlés int a messzi ködb?l, aztán aléltan tovább szendereg. E szegletek büszke magvet?je ( kinek orra már régt?l nem szelel ), kit filézett Brutus vad bök?je, Caesar: a [… Tovább]
Estem én már szilvafáról, elpudvásult száraz ágról; estem én már kerékpárral, lánc darálta b? gatyával; estem én már szerelembe, s t?le ?zve kerevetre; estem én már sötét esten, kancsó bortól ernyedetten; estem én már pofacsontra: n?i ügy volt, [… Tovább]
Lángra gyúlt a pók szerelme, s épp egy légy lett vágya tárgya: ez aztán a fajtalanság legmarkánsabb netovábbja! Egy légy körül legyeskedett, holott fajtatiszta pók volt: ez a hír a pókvilágban szinte minden pókot sokkolt. Állt [… Tovább]
