Boldizsár Lilla
Vezetéknév
Boldizsár
Keresztnév
Lilla
9 év Nincs Komment

KövEk, h?lt EmlékEk,
nEvEk,élEttElEn bEt?jElEk,
EmlékEzni nEm itt lEhEt.
él?k szívE mElybEn éltEk,
holtak lElkE itt örök
sok sok mécsEs
 hozza ?ket vissza,
libben? fényük,lelkük tánca
üdvösségüket vigyázza.
—————————————
Hihetetlen, hogy félreértettél, nem abban a sorban volt csak sok az “e”, odáig bezárólag szinte abból áll a vers. Nézd csak meg. Most pirossal kiemeltem. 

10 év 3 komment

Szárnyalnék veled, mint a madár

világot látni, bölcsebbé válni.

Mint a szél vágtáznánk

át óceánokat, tengereket,

utunk vége mégis a Haza,

hol az ember született.

Csak itt élhetünk, 

hol sírunk fölé árnyat ad

egy bükkfa, ?seink sírját
az es? mossa,

otthonunk csak ez lehet.

 

10 év Nincs Komment

Jeges föld felett

szalad a szél. Már fagyot

old.Feltámadunk!

——————————-

Kedves Szerz?, az 5-7-5-ös szótagszám még kevés az üdvösséghez. Haikunak tehát nem haiku, háromsoros versnek is túlságosan szétszabdalt.

 

11 év Nincs Komment

Átrágod életed minden pillanatát.
Helyére teszed mi volt a szép és mi volt a hibád?
Lehet így súlyozni? Hisz nincsen csak fekete és fehér
Mindegyikben ott az összes szín, csak lásd, ahogy éltél,
 és amit megtehettél volna! Nem a te hibád, a
körülmények játszottak veled, rendszerek adtak, elvettek, nyomorítottak.

 Hogy kérgesedj, hátadat a szélnek vetetted

kibírtad  mégis  megmaradtál igaz embernek!

 

Tedd vállamra! Én is cipelem,
Súlyos terhed ne nyomjon agyon!
Lelked fájó kínjait enyhíteni akarom.
Minden szenvedésed, gyötr?désed az enyém is legyen!
 Ne csak a szépet, örömöt oszd meg  velem,
mert így igaz a szerelem!

11 év Nincs Komment

                                                                                                                                                                      <!–.bg { font-family: Arial,Verdana, Helvetica, sans-serif; font-size: 11pt;color: #555555;}*div#divMessageBody pre{word-wrap:break-word;white-space:pre-wrap;}div#divMessageBody a {color:#222222}div#divMessageBody .info{color:#000;background:none;width:auto}div#divMessageBody a:hover{color:#444444}div#divMessageBody pre{white-space:pre-wrap;}div#divMessageBody div#content {background-image:none;}div#divMessageBody h1,div#divMessageBody h3{ margin: 20px 0;padding:0;font-family: Arial,Verdana, Helvetica, sans-serif;color:#000000;vertical-align:baseline;float:none;width:auto;font-weight: bold;font-style: normal;}div#divMessageBody h1{font-size:27px;}div#divMessageBody h3{font-size:17px;}div#divMessageBody .text{background-image:none;float:none;width:auto;height:auto;background-color:transparent;}–>

Átrágod életed minden pillanatát.
Helyére teszed mi volt a szép és mi volt a hibád?
Lehet így súlyozni? Hisz nincsen csak fekete és fehér
Mindegyikben ott az összes szín, csak lásd, ahogy éltél,
 és amit megtehettél volna! Nem a te hibád, a
körülmények játszottak veled, rendszerek adtak, elvettek, nyomorítottak.

 Hogy kérgesedj, hátadat a szélnek vetetted

kibírtad  mégis  megmaradtál igaz embernek!

 

Tedd vállamra! Én is cipelem,
Súlyos terhed ne nyomjon agyon!
Lelked fájó kínjait enyhíteni akarom.
Minden szenvedésed, gyötr?désed az enyém is legyen!
 Ne csak a szépet, örömöt oszd meg  velem,
mert így igaz a szerelem!

11 év 1 Komment

Elrejt az este
kékje véd?n terül ránk
Álmodok veled   

11 év Nincs Komment

Vadul tajtékzó
látóhatár kékjében
megpihen szemem,
hullámok hátán hányódok
nélküled nem létezem.

12 év 1 Komment

Mély csönd ül a tájon
lassan fehérré válik a világ
hó hull, megyek tovább
lábam nyomát befedi a sötétség,
harang kondulása egyre közelebb
a kis Jézus megszületett
Talán ezen az egy napon
nem lesz harc és  halál.
baj, betegség és fájdalom
elkerül a borzalom,
 talán nem éhezik senki
a gazdag a szegényt
megsegíti
ünnepelnek az emberek
kár hogy egész évben így nem lehet!
Mégis  reménység tölti meg szívemet.

12 év 7 komment

 

 

vízcsepp hullik
aranysárga levélre…
könnyem némán hagyom
észrevétlen gurulni
államon…

most akarlak,

mint vak a fényt,
beteg a gyógyulást,
éhez? a kenyeret…
sóhajtom érintésedet.

 

 

12 év 4 komment

 

 

 

 

Semmib?l jöttem,

haladok a végtelen felé.

Átutazó vagyok,

lelkem testruhát kapott

a vágtató id?ben.

Lassan múlik az anyag,

élet mocskától foszlik, szakad.

Elhagyom régi öltözetem.

Képmutatás, harag, fájdalom nélkül,

suhanva szárnyalok,

a matériáról álmodom,

mert vágyom létezésem.

 

 

 

 

 

Boldizsár Lilla még nincsenek barátai.
Minden regisztrált olvasó csoportja, egy várószoba a szerzők közé, a naplóba írtak után szavazhatók be a szerzői státuszba és egyúttal ...