Hulló rózsaszirmok, múló életek, szeptemberek…*
Hulló szirmok előttem.
Nézem a szirmokat.
Olyan minden darab,
mint a nyári lepke szárnya,
mikor eljön az ősz.
Az ősz, amelynek lustán szálló ökörnyála
a sárgarózsa színétől lopott,
hajam színébe szőtt sápadt,
pókháló szálakat.
Alatta ott a nyári lepke,
mélyen néz a lelkembe.
Amit ott lát az a tiszta,
hideg tél elé terített
deres magány.
Ott, ahol a rózsa szirma olyan
– halvány.
Legutóbbi módosítás: 2008.09.27. @ 16:19 :: Sonkoly Éva