Z. Farkas Erzsébet - Panteon
Vezetéknév
Z.
Keresztnév
Farkas Erzsébet
Biográfia
Z. Farkas Erzsébet Kazincbarcikán élek. Hiszek Istenben - a hit - szeretet - szépség és remény érzéseiben. Ha nem hinnék, magam tenném lehetetlenné. Minden egyéb, ami létemmel összefügg Istentől való. Boldogságom, két gyermekem, szeretteim, embertársaim. A betűk minden élethelyzetben hű pajtásaim. Követnek mindenhová, hogy állandóan keressem a helyes ösvényt. MEGCSILLANÓ ÉLETÚT Célirányos útjaimon társamul szegődött hozzám a Nyár hittem benne, hogy itt marad de nyújtózásában megcsillant az ökörnyálú Ősz hajszál.
4 év 6 hozzászólás

    Nemes szívvel élni  E zordon világban, Újjászületni a  Magasztos imákban. Fáklyaként lobogni  Vacogtató éjben, Megkapaszkodni a Sodrásban, a mélyben. Erőt meríteni  Testet gyötrő lázból, Csüggedt ölelésből, Marcangoló gyászból. Gyógyító vigaszt és  Éltető fényt adni, Csak így tudsz a [… Tovább]

4 év Nincs Komment

Véletlenül van egy, amely egész életre szóló garancia.   Hol van az öröm titka? Annak a földnek a mélyében, amely a mi szívünk. Miért fáradozunk egész életünkben azon, hogy örömben éljünk, ha annak a magja bennünk van? Hogyan lehetünk boldogok? [… Tovább]

5 év Nincs Komment

Haikuk – Lélektani gondolatok ÓÉV  Cseppenként hulló  könnyei kihűltek már  fénycsonkja maradt.  ÚJÉV  Üres, tiszta lap  sorsadta lehetőség  újabb reménység.  —————–   A haikukban nincs enjambement. Üdv: NHI

6 év 6 hozzászólás

Advent csöndjében – a gyertya fényénél – oly sok emlékkép felvillan…   “A szeretetnek nincs kezdete, így vége sem lehet. A szeretet örök.” (Tatiosz)    Csokvaomány a Bükk lábánál elterülő csodálatos falu. Gyermekkorom színhelye, ahová boldog emlékképek kötnek. Édesanyám születésemkor [… Tovább]

8 év 7 hozzászólás

Pünkösd 1998.   Napfényt csókolok keresztedre, vonj sugaradba, ha jő az éj, fénycsóvaként a sötétségben  szereteted megőrzöm én.   Látom csuklóid szöges helyét, a kereszt súlya húzza vállam, megjártad a kínok hegyét, hirdeted él az örök remény!   Kelj fel [… Tovább]

9 év 13 hozzászólás

Talán megtalálom, talán észreveszem… “Észre sem veszem, hogy megyek, haladok az életben, mert nem az út nehéz, hanem nehézség maga az út.” (Tolvaly Ferenc)        Láthatatlan cél sodorta úton haladok, a levegő nyirkos, maró hideg, magas hegyek között [… Tovább]

9 év 17 hozzászólás

Régi versemre hangolódtam…   Keresem a szavak csendjét, beszédes bölcsességét, régi nyár méz-melegét, szemeid csillámló fényét.   A szavak elhalkultak, bölcsességed megfagyott, nyári forróság diderget, hóban látom  lábnyomod.

9 év 4 hozzászólás

  “A költészet úgy tűnt fel előtte, mint valami külön magasabb birodalom, egy új síkja a létnek, amelyben a szavak varázslata billenhet csak át.” /Babits M.)   Odatelepszik az ablakok elé füzetében fehér lapokkal hittel meggyőződéssel az álom és ébrenlét [… Tovább]

9 év 17 hozzászólás

Advent négy hete…     BÉKE harmóniája ringat csendesen imára kulcsolom kezem, didergő fényben átnézek az éveken óvjon, formáljon kegyelem.   A HIT lángja meggyújtja Advent gyertyáit fölemeli holnapunkat, elindítja szemeinknek sugarát Glória, oltáráldozat.   REMÉNY árasztja el kitárt lelkünk [… Tovább]

9 év 10 hozzászólás

Hihetetlenül csodás! Szúrós ajándék, mely évről-évre gyarapodott. Nem véletlen egybeesése múltamnak. Kicsi gömbök, ovális tömbjük feszítették a cserép falát. Ajándékbozót. Mit kezdjek velük? Égi vödörből hópamacsok didergették, de hiába hullt rá a hó, dere hasztalan takart. ő nőttön-nőtt zavartalan. Megsajnáltam. Kesztyűs [… Tovább]

Z. Farkas Erzsébet - Panteon még nincsenek barátai.
Túlvilágon továbbélő szerzőink...