Z. Farkas Erzsébet : DIDERGŐ FORRÓSÁG

Régi versemre hangolódtam…

 

Keresem a szavak csendjét,

beszédes bölcsességét,

régi nyár méz-melegét,

szemeid csillámló fényét.

 

A szavak elhalkultak,

bölcsességed megfagyott,

nyári forróság diderget,

hóban látom  lábnyomod.

Legutóbb szerkesztette - Z. Farkas Erzsébet
Szerző Z. Farkas Erzsébet 63 Írás
Z. Farkas Erzsébet Kazincbarcikán élek. Hiszek Istenben - a hit - szeretet - szépség és remény érzéseiben. Ha nem hinnék, magam tenném lehetetlenné. Minden egyéb, ami létemmel összefügg Istentől való. Boldogságom, két gyermekem, szeretteim, embertársaim. A betűk minden élethelyzetben hű pajtásaim. Követnek mindenhová, hogy állandóan keressem a helyes ösvényt. MEGCSILLANÓ ÉLETÚT Célirányos útjaimon társamul szegődött hozzám a Nyár hittem benne, hogy itt marad de nyújtózásában megcsillant az ökörnyálú Ősz hajszál.