Vers

Dermedt világ

-saját fotó-* Magasra nyújtózkodnak a fák, messzi végtelenbe igyekeznek, éhesen reszketnek a madárkák, egyik ágról másikra röppennek.   Jégbirodalommá dermedt világ, fagyból lett pünkösdi királyság. Hókristállyal hintett bokorról egy széncinege hócukrot szór.    Áll az idő, fázik a levegő, én [… Tovább]

Vers

Közel

Szarkalábak gy?lnek a varjak szemébe, lassan szóljak, vagy hadarjak, hogy valaki megértse? Szarkaszemek. Varjak. Összegy?lnek. Lábak. Mi szab törvényt a puszta egymásutániságnak? Közel jár az értelem, b?rszaga van, sántít- rámsegíti frissen kivasalt ruháit.      

Vers

Félek

Nem tudom, az okát, de felfedeztelek, nem tudom, miért, én megszerettelek. A szívem táncot jár,mikor Rád gondolok, nem tehetek róla, én ártatlan vagyok! Gyakran megcsodállak, látva a mosolyod, szívemből, őszintén… máshogy én nem tudok. Közel vagyok hozzád, Megérinthetnélek… annyira szeretlek, [… Tovább]

Vers

valami lágy zene

(Fotó: saját archívum – Ausztráliában) valami lágy zene is maradt utánad amit azóta hiába keresek   nadrágod zsebében megbújó fémpénz néhány ing egy napszemüveg csak álmomban szólítasz halkan néha nyitva a könyv is az asztalodon emlékek hoznak el sok éve [… Tovább]

Vers

Bennem élsz

  Gondolatban én mindig ott vagyok veled,s te még csak észre sem veszed!Úgy ölellek át, mint a csalfa képzelet –lefejtve majd – alélt kezet.Bennem él a múlt, s ég a vágy, mi nem csitul,de pernye csak, mi egyre hull.Elfeledni, mondd, hogy [… Tovább]

Vers

    megint egy lehetetlen feladat mert szín se kellene csak hosszú ujjak amint lengenek és karcsú mozdulattá válnak tán a feneked is egyfolytában ide-oda erről sem tehetsz kacér a sejt is formába öntöttek és kis szíved dobogását csalafinta mosolyod [… Tovább]

Vers

Villanás

*         vörös hajad lángolt felém a megolvadt tömegben izzadtság cseppek alól szeplőket virított arcod a betont tördelő hűségben tekintetünk találkozott mikor az „ajtók záródnak” parancsolattal préseltek a fémlapok még zavartan rám néztél és beleolvadtál a mindenkibe [… Tovább]

Vers

Szerelem

Ne kérdezd, mit hoz a holnap. Nem tudom. Kábultan, álmodozva járok, léptek nélkül veled, úttalan-úton fényárban hordom a vakságom.   Csillagösvény visz, megbúvó hold-tavi kráterek méhe lobbant lángra. Engedd szomjadat szomjammal oltani, öleljen gyümölcshozó ágad.   Repít a vágy. Látod, [… Tovább]

Egyéb

Duzzadó ifjúkor

A n?i test sikamlós, mint es?áztatta szirtek, puha, mint a medúzák teste…   Merev sziklafal, alig repedések. És mégis a k?tör?f? és más, port megköt?, vékony fekete humuszon lakó, kövér kövirózsák szegélyezik az alig ösvényt. Néha a kezünk van el?bb, [… Tovább]

Novella

A JUSS

*   Szürke párák felhőzték a tájat. A busz vaksin botorkált egyik megállótól a másikig a kertváros utcáin. Este már kevesen tartottak a központba, az ülésekre egy-egy megrakott kosarakkal hazatérő nagyi látogató vagy bulizni induló fiatal huppant le, amikor az [… Tovább]

Vers

Nomen est omen

(http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/thumb/f/f4/Janus-Vatican.JPG/300px-Janus-Vatican.JPG)   A kedves köszöntés mindig szíven talált, Nem győztem csitítni örvendező dalát. Egyetlen apróság, micsoda szégyenfolt!? Szülém naptárjában Endre-nap még nem volt. Nem is oly nagyon tartottunk névnapot, Csak kis apróság volt, amit Endre kapott: Túrós béles, kalács vagy [… Tovább]

Vers

Varjúkiáltó

Varjakat kiabál téli égre a fagy,károgásuk a légben jégszemekké lesz,este ereget szürke ködgomolyokat,jégcsapokat növeszt aljára az eresz. Cinke, havas bokor ringó ágán kutat, talán magot keres, de csak jeget talál,szél fújja be hóval ház mögött az utat,s kéményemben zimankós zsolozsmát darál. Még [… Tovább]