Balog Gábor -csataloo : Drótostótok

 

DRÓTOSTÓTOK

 

Nézlek, szemben velem,

nézlek és figyelem,

ahogy figyelsz,

titkolni igyekszel,

érezhet?,

a szem megáll arcomon

és mint vaku

villan benne mély bogár,

ritka pillanatra,

mikor elaltatott,

hogy csak mesélek

és hol fel, hol le

viszem a hangsúlyt,

adva dallamot beszédnek,

mert kell, hogy altassalak,

hogy figyelhess óvatlanul

s én közben lássalak.

 

Én úgy teszek,

hogy csak mesélek,

te úgy, hogy hallgatod,

közben csalunk,

én a kérdést várom,

te a válaszom,

beszélve hallgatunk,

együtt, külön-külön.

Falaink mögül,

egyszerre dugunk ki

a takarásból,

és egyszerre rántunk vissza

kiváncsi fejet,

kéz felé mozduló kezet

zsebrevágunk,

vagy markolunk

kéz helyett poharat,

pöckölünk parazsat

cigarettavégr?l.

 

Te azon t?n?dsz,

mily mély a seb,

mit adtál,

és tapintanád a heget,

én a felvidék vándorát látom,

ahogy szorgos kezével

egymáshozilleszti

sok darabját

törött edénynek,

és dróttal hálózná

újra eggyé.

Használhatóvá,

de konyha díszévé

várhatón soha.

 

Bgj.2007.07.17.

Legutóbb szerkesztette - Balog Gábor -csataloo
Szerző Balog Gábor -csataloo 179 Írás
Írok, olvasok. Többnyire jókat.