Végh Szimonetta : Nézd a telet!

Nézd a telet!

Ne, még ne menj,
Nézd velem a telet.
Hull a hó. Látod?
Szép. Minden megfagyott.

Az örökzöld alszik,
A hópaplan alatt bújik.
A madarak elmentek,
Csend van, télcsend.

A tó befagyott rég,
Nézd velem tükrét.
A lét van benne. Látod?
Elrettent. Az is fagyos.

A halak lent alszanak,
Iszapban álmodnak.
A medve hosszan hallgat,
Barlangjában, kucorogva.

Elhagynak az emberek,
Nézd, nem fordulnak meg.
Látod? Nem látsz semmit.
Hisz vakságod marasztalt itt.

Legutóbb szerkesztette - Végh Szimonetta
Szerző Végh Szimonetta 114 Írás
"A lélek nem ismer sem születést sem halált.Ha már létezett,többé meg nem született,örökkévaló,mindig létezik,halhatatlan és ősi,s ha a testet meg is ölik,ő meg nem ölhető.."/Bhagavad-gita/