FALFIRKA
Mondd. Hogy rajzolhatnék
a képzeletbe, valami kereket,
kerekesszék is lehetne,
csak mókuskerék ne,
abból már van elég.
Mondd, hogy rajzolhatnék valami házat,
benne lakhatnánk te meg én!
És téged hogy rajzoljalak bele,
milyen legyen külleme az alaknak,
ha jelleme nem megy át
semmi papíron?
Rajzoljak oltárt, rajta sz?zet?
No és, glóriában, vagy kifeszítve?
Elég, ha fürd?kádból kilépve
fog meg a toll, ecset?
Milyen póz lenne a legjobb?
Lemeztelenítve sok ígéret?
Csak tényeket mutatni,
hogy raktározható legyen odabenn?
Ébredéskor, vagy esteli imában
lehessen ?ket idézni?
És mondd melyiket?
Milyen legyen a hajad színe,
ha szél játszik rajta, látsszon-e?
Tegyek-e kékjébe feketét?
Fessek-e szemedbe tábortüzet?
Mellette ketten ülnénk
és átbeszélnénk felette.
Kezed se fognám, lesném
gyöngyök születését, s ahogy lecsorognak.
Kései könnyek, és csak én festeném,
neked tudni se kéne róluk.
Rajzoljak talán eserny?t?
Alatta egy, vagy két alak?
Perg? függöny mögött mi álljon?
Bánat, tompa üresség, vagy
pinkbeöltözötten a vörös harag?
Álljunk mez?n, villámra váró,
két alvajáró?
Vagy elég, ha
kimázolom az arcod
fehérre?
BGJ.20061023.
Legutóbbi módosítás: 2008.08.02. @ 03:45 :: Balog Gábor -csataloo
