A képen az egyetlen és utánozhatatlan Dawid Bowie, mint Jareth, a Kobold-király :nap
Furcsa volt, te szívrabló, komisz-kobold,
hogy a lépteid csillag-arannyá váltak,
és szavaidra elt?ntek az árnyak,
s a szél ajándékként rózsákat hozott.
Pedig csak egymásra néztünk; sorsunk volt
vajon az a kósza, édes pillantás,
vagy véletlenül megb?völt látomás,
hogy a szerelmi-fény szívünkbe bújjon?
S néha furcsa ez a szelíd zsongás is,
félénk lelkeink régen várt románca,
mikor körénk borul a csönd palástja.
Most minden olyan végtelennek látszik;
esküdj, hogy szeretni fogsz, a halálra:
ugy ez nem csak egy kobold-varázslat?
