

Itt az ügyel?! Harmadik figyelmeztetés. Kérek mindenkit színpadra, aki már szuszpenzort húzott a lelkére! Az Élet els? jelmezes f?próbája. Másodszereposztásnak méretvétel az alagsorban. Kérjük, hogy az ingyenes tisztelet, – vagy olcsó szakmai jeggyel rendelkez?k füttyel ne zavarják az el?adást! Próbáljuk [… Tovább]

Ez itt az elrontott életképek csarnoka. Itt nemcsak a vászon,- a fal is folthátán folt, paca.Tárlat, amit elvettél, vagy másokkal elvetettél. Az elején kéz a kézben, bozontosan, világváltva,alternatív jöv?képünket karcolvaolvadó jéggel rohanásunkkal szembefutó fákra.Szerettünk.Nem tagadom, hogy én is.Sz?zfehér szívvel mosolyt [… Tovább]

Jézus ma nálam kávépaca selyemre ömlött reggeli Jézust megfesteni- alig két óra, a fájdalmat két napja nem tudom, lemondtam róla, megfestettem inkább lemondóra érettünk, töltök a hív?knek szomorú megváltót, hátha mégis…

Annyi cigányozás folyik mindenhol, hogy ma, amikor találkoztam eggyel, úgy gondoltam, meg kéne osztani valakivel, csak úgy, mint egy szegényasszony arcát felkarcolni valahova, hogy lássátok, nem a cigánysága a f? jellemz?je, hanem talán a szegény volta. Az önkormányzatnál adódott dolgom, [… Tovább]

Ez itt az élet Feketén-fehéren születtünk könnyek közt vérben felsírva anyánk utolsó halk jajára, erre a kicsit torzra sikerült világra. Ez itt az élet feketén -fehéren, s ha néha színes képen nézed, majd megfizetsz az álmokért. Ez itt az élet [… Tovább]

Láttalak. Lázas álmomban te voltál a fák között megbújó árnyalak. A mindig tovarebben? befejezetlen múltid?. Hittelek. Vakhittel magammal vittelek mindig, minden útra, de nézd: a levelek elfelejtettek idén lehullani, én meg vakon és bénán ingok egy létrán. Értelmem semmi, csak [… Tovább]

Éveket töltött a szobában, tizennyolc négyzetméter nyomoron, s?t inkább csak magán a tépett huzatú, kiugrott rugójú ágyon. Mindig csak ott, ott is a sarokba kucorodva, már ha százkilónyi húst borító negyven kiló háj tud kucorodni egyáltalán. ”Valahaszép” [… Tovább]

Turkálok az anyagok között, turkálok mások percnyi, órányi életében. Utánanyúlok a szétguruló tekláknak, s mintha igazgyöngyök lennének, hallom bel?lük a tengert. Kezemre tekeredik egy elkóborolt selyemszalag, hozzám dörzsöli magát egy bársonypuha, és véremet veszi a beakadt durva aranybortni. [… Tovább]

Megint karácsony, és megint nélküled.Állok a parton, fejem lehajtom,nyakamba havat darál az id?, ez a lassan suhanó madár. Felettem a rakparton hideg sinek. Vártalak. Ahogy a sors álmatag békébenvár a titokra.De most mégsem teértedjöttem le a partra. Tévedés. Ahogy [… Tovább]

Úgy találj rám, ahogy megszülettem, ahogy a magam ácsolta feszületen, fakereszten, a világot magamból kirekesztem. Úgy találj rám az út porán p?rén, mint aki már átfutott mindenki t?rén. Úgy találj rám az irdatlan tömegben. És úgy szeress, ahogy megszülettem, mint [… Tovább]


