Nap: 2010.12.10.

Vers

CSNDCSEPP

2010.12.10. Fehér Julianna 4

  ?szre j? tél borújacsönd gy?r?jét gurítjafonja aranyló fátylátcsend cseppek gyertyájátszöszke haját simítjanyárfák r?t farkát fújjarozsdát rágó ?sz fodrátizzó t?zcsipkék bokráthószín sz?z fehérségétAdvent csönd csendességét

Vers

Víz…Víz

2010.12.10. Kiss Mira 3

  Víz…Víz te csillogófény? áradat,beteríted a földet,elárasztod a magvakat,millió csepp kell bel?led,míg egy mag megfakad.Mélységed határtalan.

Vers

Engedd el a kezem…

2010.12.10. Murák Tibor 0

Engedd el a kezem, el kell engedd végre, boldognak kell lenned, nézzél fel az égre. Ott van a holnapod, gyöngybet?kkel írva, sose gondolj reám, éjjelente sírva… Katona is voltam, nem könnyezhet szemem, patakokban öml? könnyem mind lenyelem. Nem tehetek másképp, [… Tovább]

Hírek

Nagíb Mahfúz

2010.12.10. H.Pulai Éva 0

ââ?¬Å¾Aki árnyalatokban gazdag m?veivel – amelyek hol éleslátóan realisták, hol felidéz? módon kétértelm?ek – olyan arab elbeszél? m?vészetet alakított ki, amely az egész emberiségre vonatkozik.ââ?¬Â   Nagíb Mahfúz, nem egyiptomi ejtés alapján Nadzsíb Mahfúz Nobel-díjas egyiptomi író 1911. december 11-én [… Tovább]

Novella

Az utolsó ajándék

2010.12.10. Józsa Mara 27

Ez az írás ’96-ban született. Az első mondat: – Anyám ősszel halt meg – komoly lelkifurdalást okozott, mert anyám élt. A novellát más okból kellett megírnom. Anyám ez év nyarán ment el, s a halála előtti napok egyikén megkaptam tőle, [… Tovább]

Egyéb

Bölcsességfogas

2010.12.10. Kőmüves Klára 9

  Csak azt láttam, amit nekem már nem lett volna szabad látnom, amikor alkalom megszülte vádak siettek az ajkaimra. Ott hiába ültek nyelvem hegyére a belőlük fejlődött szavak, ahogyan belépett a szobába – az összes mihasznám szájpadlásomra szaladt. Gyáva népség [… Tovább]

Vers

Munkások

2010.12.10. Csillag Tamás 10

Az ablakokon jégvirág hegek,fagyott a munkások kabátja.Amit elvégeztek, felejt?dik.– mint a gond – Mennek nemsokára. Asszonyaik csendesek, jók.– ami vállukon, velük viszem –Fáradtak, de tekintetük fénylik,pedig a holnap ugyanilyen. Mosolyuk tiszta, de nehéz,mint egy fáradt trombitaszólam.Ha sírnának, velük sírnék, pedig?k [… Tovább]

Vers

Régi ifjak…

2010.12.10. Kiss Mira 1

Szívetekben ott volt az alázat.Én még emlékszem rátok.Most hol vagytok ti régi ifjak,kik hoztátok s raktátok a köveket,dacolva id?vel daloltátok ütemre,hogy a munka nemes,s feküdtetek le gy?ztesen,készülve minden jóra és rosszra,vállaltátok sorsotokat azt, hogyemberek vagytok.Becsülettel, igaz szóval.