Böröczki Mihály - Mityka : Hintaló

2010.12.10. Böröczki Mihály - Mityka Vers 3
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

 

Néha röpülni volna jó,

suhogva, mint a hintaló,

mikor a sárga hold kerek,

és örül, mint egy kisgyerek.

 

Néha álmodni volna jó,

kilesni, honnan jön a szó,

cirógatni a sós szelet,

dúdolni, mint a tengerek.

 

S csak vergődök a semmiben,

a tejút hossza-széliben,

ahol sohase látható,

 

hogyan is leng a végtelen

az Isten útvesztőiben,

suhogva, mint a hintaló.

 

Legutóbbi módosítás: 2010.12.10. @ 08:11 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.