kisslaki : A lilafarkú tanár tévedése

*

 

 

Amikor reggel Ultra Ubul professzor, egy hatalmas lila maslival a farkán belépett a terembe, a medikusok jóindulatú röhögéssel fogadták.

Mindig tudták, hogy a tanáruk ódivatú és bogaras egy kicsit; de, hogy ennyire járatlan a mindennapi életben, még ők sem gondolták. Béta Béla, az eminens világfi és a kutatók kedvence, nyerítve megjegyezte, hogy a rektoruk még gyerek lehetett, mikor a lilamasli járta a ficsúrok között.

— Ma, aki ad magára, az zöldfarokkal jár — nézett körül, mert ő is ilyet viselt.

— Tapogasd csak meg Etuska — fordult a nagybajuszú medikához, aki éppen az éjszakai laborjelentés lapjait rakta sorba. A kollegina mosolyogva vállat vont, de válasz nélkül hagyta a vicceskedvű Bétát, s kisietett a katedrához.

Az öreg tanár észre sem vette a hallgatók derűs-hangos nyüzsgését; — meg nem is érdekelte. Otthon is csak dolgozott, mint egy megszállott, a vegyi gáz tömeges bevetésén, amivel elkezdődhet a világméretű szerepcsere az ember és patkány között. Erre utalva, a gázt elnevezte minumusnak. Ez biztos, hogy meghozza neki a Próféta II. nevet. Az Első, a Nagy Fehér Patkány volt, az államalapító, aki idevezette népét az Alpok alá. Néha a professzornak annyira meglódult az agya, hogy talán éhen is hal, ha a felesége nem ügyelt volna rá. Evett, mikor feltálalt neki; — de ha neje megkérdezte volna tőle, hogy mi is volt az, amit a gallérja mögé hányt, csak vonogatta volna a vállát.

*

  A lilafarkú Ubul úgy érezte, hogy befejezte a nagy feladatot, amit kétszáz éve a lángeszű Nonplus professzor elkezdett. A kutatócsoportjával elérte, hogy a homo sapiens maximális magassága ne lépje túl a harminc centmétert. A minumus gáz már raktáron volt a tömeges bevetésre, aminek segítségével az emberek be fogják majd érni kevesebb étellel; na persze ruhára, kalapra se fognak annyi szövetet pocsékolni. Arra már mérget vehet, hogy ő kapja az idei orvosi Csótány díjat.

Végre boldog volt Ubul; boldogabb, mint a nászéjszakáján, s még annál is, mikor felesége először ellett hetet. Örömében a felhők fölé lett volna kedve szállni, ha nem a Dolomitok alatt lenne az országuk.

Hálás szívvel gondolt a nagy hajdani elődre. Nonplus volt az, aki a saját patkányméretét húszszorosára növelte, és kiterjesztette a birodalomban élő összes fajtestvéreire.  

Ugyanakkor, az első kísérleti emberpéldányt, egy általa vegyített gáz mixtúra segítségével, egy patkány méreteire zsugorította. A hajdani jegyzőkönyv szerint, mikor a harminc centis emberke meglátta a hatalmassá nőtt patkányfejű Nonplus tanárt, rögtön megőrült. Sajnos akkor a gáz az emberek minimalizálására nem sikerült, mert a többi, a föld felszínéről összefogdosott példányok hamarosan elpusztultak. De Nonplus az elsődleges célját elérte. Azt, hogy a patkányok méretét a föld felszínén is ember nagyságura növelhesse. Ha majd sikerül a tömeges emberzsugorítás is, akkor majd felvehetik a harcot ellenük. — A vadászgörényeket már könnyebb lesz átiskolázni emberirtásra. Most az évszázados kutatásokat végre, Ultra professzor sikeresen befejezte. 

Ehhez persze fejlett technikai nívóra volt szükség, hogy ne fedezze fel a létezésüket a külvilág. Ezt már régen megoldotta az első Csótány díj birtokosa, Sinus fizikus professzor. A tudós zseniális találmánya tette lehetővé, hogy bármikor észrevétlenül mozoghassanak a fenti világban. Elkészítette az „ekvilátor” készüléket. Ez egy olyan adatvevő szerkezet volt, hogy a használója azonosult avval a környezettel, ahol éppen mozgott. Ennek a találmánynak a sikeréért is ezerkétszáz kaméleon áldozta életét.  

Nem csoda, hogy esténként az öt kilométer vastag gránitréteg alatt, a kabarékban betegre röhögték magukat a patkányok a fenti emberek önteltségén, hiszen ők, a lebecsült patkányok, már vagy ezer évvel megelőzték az Embert. Leginkább azon élcelődtek a komikusok, hogy milyen nagyra tartják magukat, mert birtokukban van pár ócska űrrakéta meg az a rengeteg silány reaktor. Atom is van a kezükben, de még nem tudják, hogy milyen veszélyes, és hogyan is kell vele játszani.   

A lilafarkú tanár elégedett volt magával. Előadásai során gyakran hangozatta, hogy az emberek örök ellenségeik, mert sajnos nem csak a saját fajtájukat irtják, hanem őket is. — Holott mi vagyunk a glóbus legintelligensebb teremtményei, de ha végleg megcseréljük a testi arányokat, megoldottuk ezt a kérdést. Hiszen a fegyvereik használhatatlanokká válnak, mert hiszen egy harminc centis pilóta, nem tud felmászni a repülőjébe — pláne mezítláb.  

— Azért egy kisebb csoportot megtartunk egy szafari park számára. A hímeket, néhány kivétellel kiheréljük, nehogy később üres legyen az emberpark.   

Az ilyen látnoki előadásait a hallgatók elismerő lábdübörgéssel jutalmazták, holott már unos-untig hallották az öregtől.   

 

 

*

 

Befejezés holnap

 

Legutóbbi módosítás: 2009.08.10. @ 08:04 :: kisslaki
Szerző kisslaki 252 Írás
Majd ötven éve élek Németországban. Véletlenül. Alapítástól itt vagyok. Jó, hogy jó társaságba kerültem.Tisztelettel, Kiss lászló kisslaci@t-online.de