Vers

Megszületett…

E percben megszólalt mélyr?l bennem a világ összes orgonája… Kaptam a hírt s mint frissít? zápor,úgy erednek neki könnyeim…Mit eddig fel sem fogtam, hirtelenúgy váltak valóra álmaim.E percben megszólalt mélyr?l bennema világ összes orgonája,szívem ritmusát hangosan hirdetia lélek minden harsonája.Tavasz [… Tovább]

Vers

Er?sek vagyunk

most más a feladat, küldetésed végzed, eljött a pillanat… Már jó kezekben vagyés vigyáznak rád,ne félj, rendben leszminden, meglásd…Új életet adsznéhány óra múlva,nem lesz könny?, tudom,csak gondolj a célra… Kés?bb találkozunk,most más a feladat,küldetésed végzed,eljött a pillanat… Er?sen, nyugodtanbeszélek hozzád,azzal [… Tovább]

Vers

Könnyeket sír álmom

Ágyam szélébe kapaszkodik a csend. A pillanat rebbenéseit gyűrve, fekete tussal árnyakat fest. Az ég mély hasadékaiban, vad orkánok cibálják szét, ablakomra vetülő árnyékod, lágyan szendereg bennem hiányod.   de én gyermeked maradok, mindörökké magamban… Zokogón ringó üres bölcső… hol [… Tovább]

Vers

Látomás

Látomás Hajnal ködébe vesz? tájonSejtelmesen diderg? vadvirág.Pilleléptek borzolják szirmát,Fuvallat súlyú látomás. Ezredév távolábólFeltámad lápok haláltusája,Görcsbe meredt kezekKapnak lét után, mindhiába. Pára öleli felszálló lelkekNyikorgó sikolyát.Nyálkás zöld sárzsombékonMagához vonz a mocsár. Csak egy lépés a semmibe,S szádban érzed az elmúlást,Kísért? ködszellem [… Tovább]

Novella

A boldogság képlete

Szirtes professzor, a matematikai tudományok doktora 45 éves korára kissé meghasonlott. Habár foglalkozását m?vészetnek, és csak elhanyagolható mértékben bármiféle gyakorlati haszonnal kecsegtet? tevékenységnek tartotta, mégis zavarta, hogy saját serdül?korú gyermekeinek sem sikerült elmagyaráznia, vajon mi értelme van a munkájának, ha [… Tovább]

Vers

Vallomás

Érted a Világot bejárnám. A szívemet kivágnám. lnék érted, ha te kérted. Érted a Világot bejárnám. A szívemet kivágnám. Ölnék érted, ha te kérted. A szívem felét szíved felével összeforrasztanám. Az ajkam összes csókját csak a te szádra tapasztanám. Lelked [… Tovább]

Novella

Tevegelés Jeruzsálemben

*   A nejem még csak “friss hús” volt Izraelben. Az első pár hónapot azzal töltöttük, hogy intéztük a hivatalos iratokat, aztán meg mentünk országot járni. Először a közvetlen környezetet, mivel hiába nincsenek nagy távolságok, de anno az egyik városból [… Tovább]

Vers

körforgás

azt hiszem mindig van valami szépséges a semmittevésben hát belefolyok a gondtalan gondolatba   ilyenkor – – könny? vagyok –   a fákra mohát rajzolok és zölden libben a tudattalan képzelet ahogy ujjaim a tócsák körvonalain motoznak   bennem változatlanul [… Tovább]

Vers

Elbújni

meghalni, hogy se meggyötörni, se meggyilkolni senki ne tudhasson többet, az a legnyugodtabb biztosság, harapni a földet, és röhögni rajtuk, hogy hiába van kardjuk, hiába bökdösnek, a mennyország most alul legzenébb zenével a mienk, és nem veheti el, még egy [… Tovább]

Novella

Váróban

    Dohos szagú ez a lépcs?ház – állapítom meg magamban, amint az ajtó nehezen, nyikorogva becsukódik mögöttem. Régi stílusú az épület, a lépcs? szegélye lekerekített. Hányszor csúszhattak már el ezen? Kopár, kicsit kopott is ez a folyosó. Sebaj! Csak [… Tovább]

Novella

A szégyen

Egyszer mi is egyedül maradunk, egyszer mi is árván hagyunk valakit. Az önzés, ebben a stádiumban sem győzhet a szeretet felett.*       A hideg, nyirkos köd hajnalban a kertek felől belopakodott a hátsó udvarba. Mikor az asszony nagykendőjét [… Tovább]