Smelka Sándor : HAVI-HEGY

HAVI-HEGY

 

fejem felett a kereszten

betonból és fémb?l

egy görcsbe rándult

elvégeztetett feszül

feje lecsüng

fölötte már-már lebeg

a töviskorona

minden útszéli kereszt

oly tiszta oly steril

de itt szinte

érzem Gecsemáné

izzadságszagát

vér alvadt b?zét

inak szakadását

csontok megtöretését

feszül a kereszten

túl a harmadik x-en

ekkor a legszebb élni

maga alatt látja a Várost

de már hol vannak

a hajnalok varázsai

a víz lágy érintése

betániai esték csendje

barátok mosolya

a nagytemplom szépsége

és az a régi gyalu

amivel még az apja

tanítgatta

?feszül felettem a kereszten

én ott ücsörgök a sziklán

a lábam lóbálom

s nézem a várost

nézem mintha most

látnám utoljára

aztán elindulok

le a völgybe

miközben félszemmel még

vissza-visszasandítok

vajon

rám hány

Havi-hegy

vár még?

Legutóbb szerkesztette - Smelka Sándor
Szerző Smelka Sándor 33 Írás
A nevem Smelka Sándor, de gondolom, ezt már mindenki észrevette. Egy harmincéves, Németországba szakadt hazámfia vagyok. Egy idősotthonban dolgozom, a Feketeerdőben. (egyelőre mint ápolóÀ¦) Érettségi után szociális gondozó és szervező szakmát tanultam, s két évig dolgoztam egy pécsi alapítványnál sérültek között. (eztán indult a német karrierÀ¦) Fontos számomra a humor és a szórakoztatás À“ a ÀžhugyosjózsisÀ? rádiókabarén nőttem fel. Többször érte már barátaimat az a szerencsétlenség, hogy esküvőjükön vagy egyéb bulijukon felolvastam valamit, amit én firkáltamÀ¦ ÁÃ?rok. Mert írni néha muszáj! Vagy nem?À¦ Akárhogy is van ez, egy firkálmány À“ ha nem is mindenható À“ de remek elsősegély, az írónak és az olvasónak egyaránt. Én hiszem ezt! (És hiszek Jézusban is À“ s de nehéz sokszor ezt a két hitet egy fenékkel megülniÀ¦)