Kovács Henrietta : Kék madár

Már egy éve történt e vén tölgy alatt,
hogy kéken ébredt az álmos pirkadat
s nem kacagott, mint máskor,
ha sárga fényében fürdött hallgatag
az örökmozgó vándor.

?mellettem ült, pedig tudta mi lesz
s óh, én nem is sejtettem, hogy egy ilyen
ragyogó ?sz hajnalán,
mikor hársillatban úszik a liget
viszi el a kék madár!

De érte jött, mint türkizszín fergeteg,
mert csak ?mentehetett meg egy életet,
mely a Jónak volt ?re;
visszatér, ígérte, mégis elveszett
talán örök id?kre!

Pedig ma is várom e vén tölgy alatt,
hogy újra kéken keljen a pirkadat,
mint a múlt ?sz hajnalán,
s ha hallod távolban bús jajszavam
hozd vissza Ã??t kék madár!

Legutóbb szerkesztette - Kovács Henrietta
Szerző Kovács Henrietta 79 Írás
1991.10.20., Debrecen - a kemény tények....:) ÃÂrni, írni, írni... egyszer álmomban egy cseresznyefán ülő fiú megkérdezte tőlem, hogy mikor lennék a legboldogabb? "Akkor - feleltem - ha mindig ősz lenne, én pedig egész életemben egy fa alatt ülve írhatnék..." Ez persze így nem teljesen igaz, de majdnem... :) "Mint minden emberi lény, képes vagy szeretni. Hogy tanultad meg? Nem tanultad meg: hiszel benne. Hiszel benne, és szeretsz." /Paulo Coelho/