Zsákai Lilian Szerző
Vezetéknév
Zsákai
Keresztnév
Lilian
10 év Nincs Komment

mint levetett kabátod, heverek a pamlagon,míg h?vös volt, jóles?n ölelhettelek,gyenge vállaidra borulva védtemifjúságtól sovány, beteg testedet,keszty?ként simult kezem a kezedre,saját magadtól, mint szélt?l óvtalak,én voltam a csizmád, hogy ne érjen mocsok,er?s borként ittam minden meleg szavad,minden délután és minden áldott [… Tovább]

10 év 9 hozzászólás

lassan már estébe kúszott az alkony,mint káprázat játszott szemeden a fény;lámpák látták benne nátriumg?z-álmuk,átviláglottak az éj gyolcsszövetén, tücskök cirpeltek, arrébb tranzisztor búgott,valahol egy nejlont rángatott a szél,két szemed: két hold egy ezüst világban,két szemed hívott vákuumfeketén, hogy elnyeljen pupillád vonatalagútja,ahol semmivé b?vül [… Tovább]

fekete szemed
10 év Nincs Komment

lassan már estébe kúszott az alkony, mint káprázat játszott szemeden a fény; lámpák látták benne nátriumg?z-álmuk, átviláglottak az éj gyolcsszövetén,   tücskök cirpeltek, arrébb tranzisztor búgott, valahol egy nejlont rángatott a szél, két szemed: két hold egy ezüst világban, két [… Tovább]

10 év 7 hozzászólás

poros már minden.   törölgetni. azt kéne,és kidobálni az olvadt,felpüffedt tárgyakat;boldogan vonyítani az égre,tudván: hazaértem végre,és selyembe öltöztetneegy abszurd alkonyat.   mostanra elfáradtam.– ne mondd, hogy nem vártad –mégis átölelsz, mikorremegtet a bánat.   átölelsz, mikor ledönt a nyomor,és elfogadod, [… Tovább]

10 év 8 hozzászólás

hova mehetnék, ha te nem laknál bennem, ha nem suttognád mindig ugyanazon szavakat, mihez menekülhetnék, ha épp szeretnél engem, vagy éppen én szeretném fájó magamat, mi volna forrásom, ha egyszer? volna, és érdekelnélek, akár csak percekig, mi maradna t?led, ha [… Tovább]

10 év 6 hozzászólás

1. nem hinnéd, de egyszer én is voltam gyerek.voltam a tojássárga, nevet? nyári sugárnyaláb,mikor még nem vártak sehol veszélyemberek,csak simogattak a tekintetek, a hangok, a szavak,mert téged még soha, soha nem láthattalak,nem tudtam, hogy iszod majd a kávét,és milyen vagy, [… Tovább]

11 év Nincs Komment

  1.   újra pereg most épp egy rég leforgott filmem: s?r? cseppek szántanak vízkövet a csempén. közben szappan marja ki tisztára sírt szemem, zuhanyrózsa bomlik volt fehérünk mentén, vénámban a víz tudatlan, áldozottan zubog.   ego-k pillangóznak ego-k víztestén. [… Tovább]

11 év 5 hozzászólás

  1.   ronggyá tetten, megveszetten, egy gy?rt farzsebb?l kiesetten a hajnalpacsirtákat hallgatom.   minden megszerettettem, minden éltem elhagyom; úgy fürdöm a hajnalban, mint halni hívó mélyben.   nem számít már rég az id?. te megtudtad – én megértem.   [… Tovább]

11 év 4 hozzászólás

újabb három jelenet 3. jelenet   a kis emo-s üveges tekintettel bámul ki az amúgy párától és tagekt?l átlátszatlan, betonfalra mutató ablakon. a kocsi végében áll, mintegy ellenszegülve az utazóközönségnek, és görcsösen próbálja lazának feltüntetni magát: háttal a falnak d?l, [… Tovább]

11 év 1 Komment

1. mint számtalan ny?gös, kövér gyermekétöleli keblére felh?it az ég.felsírni látszik a páratelt leveg?,s mint ászoksör-üvegcseréprecseg a föld a talpam alatt,a távolban fák inganak,s egy légrohamtól elfújt gyufátperdít táncra az északi szél. mint puhává vénült gyolcson a red?,hullámzik a szelíd [… Tovább]

Zsákai Lilian Szerző még nincsenek barátai.
Minden szerző, lektor, adminisztrátor csoportja.