levetett kabátod

mint levetett kabátod, heverek a pamlagon,
míg h?vös volt, jóles?n ölelhettelek,
gyenge vállaidra borulva védtem
ifjúságtól sovány, beteg testedet,
keszty?ként simult kezem a kezedre,
saját magadtól, mint szélt?l óvtalak,
én voltam a csizmád, hogy ne érjen mocsok,
er?s borként ittam minden meleg szavad,
minden délután és minden áldott napon
az id? kerekét szavaddal hajtottad,

azóta azokat a szavakat hallgatom.

 

akkor még nem tudtál hazugságlabirintust,
nem ismerted az elhallgatás komor poklait,
nem hitted még, hogy csak f?szerep az élet,
nem hallottad még a szirének hangjait,

 

mára piszkos teher a fényes órák násza,
mert aki szeretett, csak az marad magára.

 

most csak kopott kabátod vagyok,
szálanként foszlottam le rólad,
rongyperceimben hazug az élvezet,
a nyugalom kerül, mint a maguknak valókat,
akiket már nem ?riz, csak pár emlékezet,
hol vagy már te, hogy újra betölts,
engem, a korán és rosszul öreget?
kinek gyöngyözöd most id?kerék-szavad?
kinek fehéríted a bíbor felleget?
kinek nevetsz most? nevetsz még néha?
kinek adod át megizmosult testedet?
ki borul ölelésemben er?sült válladra?
van még bármi, amit érted tehetek?

 

nem emlékszem, mikor adtad már
a legutolsó csókot fonnyadó ajkamra.
te férfivá lettél, én öreggé benned,
emléked foglalom árok-ráncaimba,
és csak fekszem, és már nem várok,
b?römre egy élet álma tapad,
izzadt képzelgésben szentté teszlek,
ördöggé, emberré – mindnek láttalak
az éjszakák végtelen képsorain át
álmodom él?vé a sosemvolt napot,
a pamlag karfáján, odavetetten
illatodon kívül mindent elhagyok,

 

semmi, csak egy kabát a karfán.
testmeleged az ablakon párafolt.
százszor le-, ki- és megvetettél.
én mindvégig, az én szavam igaz volt.

 

———————————————————

Kedves Lili!

Sok-sok finomság, szépség;
gyögítik olykor közhelyes részek:

akkor még nem tudtál hazugságlabirintust,
nem ismerted az elhallgatás komor poklait,
nem hitted még, hogy csak f?szerep az élet,
nem hallottad még a szirének hangjait,

mára piszkos teher a fényes órák násza,
mert aki szeretett, csak az marad magára.

ÉN helyett nem ÉS van itt?:
én mindvégig, az én szavam igaz volt.

Nem sok kell hozzá, és igazán szép.
Kérlek, nézd át!

Kézcsók:
Gy.

Ha egy József Attila mű 6 pont, akkor mennyi ez?

Kattints 1-5-ig az értékeléshez!

Ha jónak találtad ezt az írást...

Oszd meg ezt közösségi oldalakon is!

Sajnáljuk, hogy az írás nem tetszett!

A következő talán jobb lesz!

About Zsákai Lilian 40 Articles
Zsákai Lilian - hivatásos torzszülött