Nap: 2009.07.18.

    Ki a lehet?ség voltál,    sorsot kibontó Mindenem,    lelkedre égette árnyát    suhogó madár-életem.     Most köztünk semmi. Ã?°r hidege.    Tetszhalottat játszó id?.    T?n?dve gondolatzene,    hangforrás vagy, mi egyre n?.     A hallás vagy, mit el nem érek!    (Céltalan vágy, nincs [… Tovább]

Párna fogja vissza a hangom.Abba még dühvel kiáltok,A csendet így nem én töröm meg,Elfajul az magától.Érteni nincs mit.   Kényszer adta rám a kabátot.?szi átfagyások, elhidegült a kedves:Átkarol, rutinpuszi számraÉs a szép szeme nyitva.  

a péntekaz mindig olyanmoccanás nélküli bezártságilyenkor nem zavara magamutogató szomszédlánycsak hagyom beszivárogni az estétborral és rezg? ciklusokkalfélmeztelen képekkel a vágyrólérzésekr?l az illatról hogyépp szeretkezünk és te végre beleképzelheted magad a szemembeés csak suttogás vanmeg hogy mennyire szeretlek

Csak úgy….. Fájom én a h?s magányt –A szívemet fagyassza durva jéggéVárom azt a h?s vagányt,ki ezt a jéghegyet csiholja t?zzé! És ha végre füstje száll,s a lángban izzik egyre p?re vágyam –Két karom kitárva már!Hiszem – nem egymagába’ ring [… Tovább]

egy beszélgetés folytatása szabó l?rinccel VI.   “bazilikában szól a harang…”, rothad az ember a földön – nem jó, ha így írnád, ifjú barátom, föld helyett legyen csak aszfalt. err?l meg írhatod – esznek, mégsem ugyanaz: falnak. lásd, szavakon lovagol, [… Tovább]

Álmos nyugágyban délutána szakadt kárpitonjóllakott Buddhák sóvárognakelmaradt katarzis után   Tányér szélén olvad a zajzsírcseppek úsznak a mosogatóbanhirtelen csend a rádióbanzárlatot kap régi dugalj Pillanatnyi üzemzavarpletyka/ kávé/ kotyogásszigorú szacharintüres feketébe kavar   Szürke köt?t?ujjak csapnak fejéregubancos ezüstfonalnakhullámzó hintaszékben csipke-hétf?t horgolnak [… Tovább]