Vers

Őszi négysoros

[Blogterrarium I.A.T. Kiadó 2008, 49. p.]     szűz vagyok – a koraősz megrontóm az éppen sárguló barnuló zöld mikor az enyészet még nem rontón de már csábítón rám köszön

Vers

Kábulatban

    érzed a lépcs?k hidegek réseit fogod válladon a falak súlyát látod a piros szekrények lomha hullámzását s a kezedbe fogod a kilincset amikor ajtó sincs sehol… – kezedben ott a kulcs – csend lett elnémult a reggeli misére [… Tovább]

Egyéb

Születésnapra

Úgy a tizenötödik, tizenhatodik életévem táján abban a szinte Isteni Kegyben részesültem, hogy harmad- negyedmagammal gyakran ülhettem Weöres Sanyi bácsi lábainál, és élvezhettem gondolatait, meséit, vélekedéseit. Akkortájt gyakran hallottam T?le egy idézetet (szerinte Kodály Zoltántól valót), mely szerint: „Nézzük meg [… Tovább]

Vers

Emlékbeli táj

Szakadék szélén pengeél f?szál élesre metszi a h?s leveg?t. A katlan mélyén szenderg? város ködpólyába bugyolált csecsem?, ha fölsírna sem hallanék hangja ide, hol sziklakatonák közt menetel? rabnép az erd?, de fohászkodva szabadságáért a fényre feln?, fekete felh?k takarta nap [… Tovább]

Hírek

130 éve született Móricz Zsigmond

Ã?ró, újságíró, szerkeszt?, a 20. századi magyar realista prózairodalom legismertebb alakja.   Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Budapest, 1942. szeptember 5.): író, újságíró, szerkeszt?, a 20. századi magyar realista prózairodalom legismertebb alakja.   „Íme itt állunk és beszélünk [… Tovább]

Vers

Nyári vázlat

Korhadt rönkre lepihentem,benn az erd? s?r?jében.F?zfa sípom hogy szól vajon? –próbálgatom elt?n?dve.     Svájcisapkám félre csapva.Napot elfog lombok árnya.Csalogat a keskeny ösvény:indulnék el héthatárba!

Vers

Kiskocsma

    Vasút mentén, füstös    utcában kis kocsma,    éghet keresztanyám    kezében a munka!     Tikkasztó h?ségben    a torkok szárazak,    telnek egyre-másra,    s ürülnek poharak.     Olykor magával visz    keresztapám, Jancsi.    Pohárleszedésért    málna jár vagy Bambi.

Vers

Ugye, ha…

“…pilleszárnyon röppenve pirkad a hajnal, s a nap már el is köszön.” Megannyi küzdelem a lét,pedig van még virág… apró öröm,pilleszárnyon röppenvepirkad a hajnal, s a nap már el is köszön.      De…      ugye, ha borzasztó távol vagy is,      nem felejted [… Tovább]

Vers

Tenyered nyújtod

  Tenyered nyújtod, ismét kérsz. Csak most az egyszer, utoljára, ígéred, ahogy már annyiszor, hamisan. Mi kell még? Feladtam az álmaim, neked nem értek sokat, adtam az éveim, kevés volt az is, most kedves dolgaim kéred, gürcölt órák gyermekeit, kapok [… Tovább]

Vers

holNapok, tegNapok

Küszöbön billeg a maradni akarás, kilincsbe markol a zúgó szél, ajtót nyit, szemet zár az indulásba torpanó érkezés. A nap rongyokba tekeri az időt, dajka fények ringatják az ég és föld közé préselt szelíd naplementét. Vesztőhely csendje ül körém, ebben [… Tovább]

Vers

Könnyfekete

Esténként kihunynak a terekmegtérnek mind a vonalakbegyógyul lassan az id?a parton a kavicsok alattkell még valami odaátramire a felejtés folyójárafelzúgnak a kabócák szirénáiaz ablakból látni a Dunáratenyérnyi horzsolása bokrokon a málnaködbe ragad az apróbojtorján ismár érik nemsokáraa szivárvány a szemedbentáguló [… Tovább]

Egyéb

A kartondoboz

A szigorú arcú vámos sasszeme rögtön fölfedezte a kartondobozunkat.*       A vonat nagy zökkenéssel állt meg az országhatár előtti állomáson. Útlevélkezelés és vámvizsgálat! Már hozzászoktunk, a cuccokat is így csomagoltuk. Az útlevelesek gyorsan végeznek, de ha a vámosak [… Tovább]

Vers

Kínlódás

Láz és fájdalom voltam, keblemen melengettem tífuszt és pestist. Takaróknak mélyén rejtve kínlódtak, kínoztam az embert reggel, délben, est’ is.

Egyéb

Napi mozaik – 23.

jamaikai lakóim – saját fotó *         A Varázsló idegesen járta az esőtáncot, amit Don Pápuától tanult. Kicsit hasonlított a karóval püfölt medve utolsó vergődésére, de ettől állítólag esni fog az eső. Ez kérem fontos, mert karnevál [… Tovább]

Egyéb

Levelet kaptam a BROSZ-tól

Nem javaslom elolvasásra!       Levelet kaptam a BROSZ-től (Bankrablók Országos Szövetsége), hogy mint a téma avatott szakértője, írjak cikket az állásfoglalásukról.       Tisztelt Újságíró!       Felháborodásunknak szeretnénk hangot adni 16 éves tagtársunk bankrabolás közben elszenvedett atrocitásáért! [… Tovább]

Kisregény

Mesél a bécsi tekergő 16.

*   Terike, a titkárnő   – Foglaljon helyet, kisasszony! Szóval akkor ön beszél magyarul, németül és angolul. – Igen, sőt még szlovákul és csehül is. Csehszlovákiából, pontosabban Léváról jöttem a férjemmel egy fél éve. A férjem autószerelő jelenleg állás [… Tovább]

Novella

A tévedés

*     Josef idegesen, gondterhelten ért haza az iskolából. Szülei és egyetlen nővére már az asztalnál ültek — a leves kihűlő félben, hol ez a fiú — arcukon. Belépett az ebédlőbe, illedelmesen köszönt, és elfoglalta állandó helyét testvére mellett. [… Tovább]

Vers

Véres naplemente

Mindig elb?völ ez a csodás égi tünemény! Nézem az alkonyon át, hogy a fény a hegyekbe menekszikVéres a teste – a lelke ezer hegen át vele sebzikÚjra-meg újra az éjszaka ?zi – tapossa dühödtenMígnem a csillagok átveszik égi helyét a [… Tovább]

Elbeszélés

A hullámvasút IX.

A nagy pofáraesés F. persze csak akkor értesült a történtekr?l, amikor másnap megjelent a cégnél, és az el?vigyázatosan az ajtóba állított biztonsági ?r nem engedte be.     – Mi az, hogy ki vagyok?! Én vagyok a maga munkaadója vagyok, és ha [… Tovább]

Vers

Szerencse nulla

    Nincs levelem, csupasz így ez a láda, csekkek várnak csak  feladásra. Volt zivatar, de a Népszava száraz. Hallom, a boltos újra beáraz. Kattog a gép, ami gyorstüzelő, fegyver a szám, ami nő. Drágul a tej, kenyerem felezem, korgó [… Tovább]

Egyéb

És’

  És a Rózsa Ferenc utca végig sárga keramittal volt burkolva, ami gyönyörű volt, épp csak a hó lehulltával nem lehetett átkelni rajt’. És cangázni sem volt épp egyszerű. És lovaskocsik jártak még be a Körútról a Wesselényi utcába, de [… Tovább]

Vers

Felülírva

*     Széttörted magányom. Nyugodt, méla létem viharral bontottad. Nem fékezett mi illik, mit szabad. Szorítottál, lélektépkedő, irigy szavak ne ragadjanak. Átitattál, s nem bánom, tenyeremen csillag-markolt heg örökre megmarad.  

Vers

Nem panaszként

  Hisz voltam boldog én is, minek panaszkodjam? Háromszáztizennyolc napig – mi tíz szép hónap, negyvenöt jó hét – nagyon boldog voltam: váratlan nyert lét, mit Lalagét?l kaptam. Miért is panaszkodjam? Tíz hónapig volt mindenem: hetente többször még „csiripogit” is [… Tovább]

Egyéb

közben ÚTközben VI. rész

17. Abban az id?ben – 1848-at írtak – ismer?s volt népünkben a lelkesedés, er?s az egyet akarás. „Egy kiáltás, egy mennydörgés volt az ezerek hangja.”    A kisfiú érezte, keblében lángoló t?z ég. Olthatatlanul, a szabadságért. Kett?s érzés táplálta ezt a [… Tovább]

Vers

Kéznyom, kilincsr?l

  Most hozzám jönnek koldulni. Szavak, sajátjaim. T?lem, bel?lem kérnek. Fényt, meg a sötétet. Az estét nevében egybemosó világít feny?m hegyén. Íves dombjára sugarak kéret?dznek, szentjános-bogárt, esz zöld irigység.   Milyen szép vagy! Így messze is. Kitakarom kezemr?l a tegnapel?tti [… Tovább]