Fecske Panna : Tenyered nyújtod

 

Tenyered nyújtod,

ismét kérsz.

Csak most az egyszer,

utoljára,

ígéred, ahogy már annyiszor,

hamisan.

Mi kell még?

Feladtam az álmaim,

neked nem értek sokat,

adtam az éveim, kevés volt az is,

most kedves dolgaim kéred,

gürcölt órák gyermekeit,

kapok majd másikat, hitegetsz,

szebbet, jobbat, értékeset,

én ragaszkodom,

te dühöngsz: önző vagyok,

csak ennyit kértél, és még ennyit se adok…

Nesze,

itt van,

itt van, vigyed,

mindent, ezt se hagyd itt, meg azt se,

hogyan is érthetnéd meg,

pont te…

 

 

Legutóbb szerkesztette - Fecske Panna

Szerző Fecske Panna 250 Írás
Lehetne ide sok mindent írni, de a mi voltam az már nem érdekes, ami vagyok az még képlékeny, ami leszek azt még nem ismerem...