Hírek

Francesco Petrarca

Francesco Petrarca (1304. július 20. ââ?¬â?? 1374. július 19.) az egyik legnevesebb itáliai reneszánsz költ?.   „A sokféle tudomány közül egyedül a régi korokéval foglalkoztam, mert a magam korával mindig annyira elégedetlen voltam, hogyha a kedveseimhez való szeretet nem húz [… Tovább]

Vers

Feketén – fehéren

  E késve mégis csak ránkszakadt század- s ezredvégen amikor nyílegyenes ösvényen végzetként közelít felénk az új kor pokol & éden s feketén–fehéren tudható mily pontosan tudják helyettünk valahány végleten mi rossz és jó nekünk — a génjeinkből végre gondosan [… Tovább]

Vers

Fényhozó moccanása

Félek tudni a jót, Lelkem az ár,Út visz a poklon át.   Angyal hallva a szót,Elmenekül,Hagyja a glóriát.   Isten néz komoran,Újra a g?g,Van szava erre már.   Bugyrok mélye olyanHívogató.– Otthonom újra vár.    

Hírek

Amikor az ember a Holdra ment

Negyven éve, 1969. július 20-án lépett az els? ember, az amerikai Neil Armstrong a Hold felszínére.   A két ?rhatalom között versenyben sokáig a szovjetek álltak nyerésre, ezért John F. Kennedy amerikai elnök 1961-ben 25 milliárd dolláros programot hirdetett, hogy [… Tovább]

Egyéb

A Csíkménasági rejtély

Most restaurálják a Csíkménasági templomot. (már két éve) Ott jártam. Felmerült néhány kérdésem megosztom veletek. A Csíkménasági rejtély   Csíkménaság (http://www.kutyahon.de/erdelyi.templomok/csikmenasag/images/terkep_small.jpg) Csíkszeredától 13 km-re keletre a Tapolca-patak völgyében fekszik.  (http://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%ADkm%C3%A9nas%C3%A1g) Írásos dokumentum el?ször 1567-ben említi Menessagh néven. Ám gótikus stílusú [… Tovább]

Novella

A vendég

Egy nyári este vártam a hűvös szellő cirógatását.*   Leültem, mint vendég az életben, egy platánfa alá. Előttem széles, barna asztalon friss kenyér, bontatlan üveg borral. Kell-e egyéb az élet vendégének?   Ezen gondolkodtam, mikor kedves simogatást éreztem a vállamon. [… Tovább]

Vers

A földvári mólón

Egy beszélgetés folytatása Szabó L?rinccel VIII.       – kihagytam a földvári mólót, a szürke-zöld vizet, egyáltalán, a balatont, ahol kövei között a földvári mólóból ugyanannyit értek, mint az óceánból. – a végtelen bármerre végtelen, az ember hiába gázol: [… Tovább]

Egyéb

AZ OLCSÓ ÁLLAM

Lehet, hogy még aktuális? Az üveghegyen túli meseországban, ahol az embereknek mindenük átlátszó volt, a házuk, a pincéjük, a padlásuk, sőt a zsebük is, elegendő volt, ha a törvényt évente kihirdették. A kisbíró kidobolta egyszer odafelé és egyszer, amikor visszafelé [… Tovább]

Vers

Csábítás

* Elámított minap e cukrászi lelemény, lehet desszertből érzéki költemény?! Titokzatos látvány nyálindító csoda, öntet alá rejtett perverz ízorgia. Királyi dió, lágy-fanyar mandula, testes rumba áztatott omlós piskóta. Izgató csokit hűt fagyos vanília, gyöngyözik szőlőszem, s hivalkodó szilva. Tejszínrózsa szirma [… Tovább]

Fordítás

Oscar Wilde: Szonett

  (Genovában a Szent héten)  Kószáltam a Scoglietton, a messzi csendben,Narancsokkal teli csüggtek az ágak, Mint az aranylámpások, úgy ragyogtak;Egy verdes? szárnyú madár megrebben, Sziromes? hull, s hevernek el?ttemA sápadt nárciszok, mint ezüst holdak:A zöld öblön fodros hullámok futnak, Oly [… Tovább]

Egyéb

Netköltők tiszteletére

                            Poroszkálni egy fenyőerdőben? Pihentető és hálás időtöltés. Furcsa, hogy a madárcsivitelésen kívül minden olyan békésen csöndes. (Ebben az esők utáni időben a gombák kivagyiságukban pöffeszkednek, majd ez óvatlan magatartásuk végzeteként egykettőre a gyűjtők kosarában találják magukat.) Beljebb [… Tovább]

Humor

Magyarország – 2009

Hm… Újsághír: Fiatalkorú betörők, vasrudakkal brutálisan megvertek idős embereket a betörés alkalmával.   Oknyomozó riporterünk ott volt a FIBESZ (Fiatalkorú Bűnelkövetők Szövetsége) rendes, évi közgyűlésén. A pulpitusról — az Elnök — a következőket mondta a népes, jelenlévő küldötteknek: — Drága [… Tovább]

Vers

Mit?l m?ködik?

MIT?L MÃ?°KÖDIK?   Ostoba gének játéka lenne a mindenbejárt, kezdve a születést?l? Kölcsönkapott, egyenbábúra szabott konfekció a ránk dobott gönc? Egy árpimaszk, meg egy kingamaszk, nem szerint vállra, hátra, derékra kanyarítva, meg némi közös tégelyb?l arcra kenhet? pomádé a szebbikének? [… Tovább]

Vers

Józanodás

    Hogyan tovább? Hallgatni ok.    A ritmusok, a dallamok    elzengnek. A t?z kihuny.    Helyettük irónia, gúny,    a higgadtság álarcai.    Fognak arcomhoz illeni?    Mindegy. Szívet, észt edzeni,    újra és újra kezdeni!    Az ívelésért? Másmiért?    Abbahagyni is gyöngeség.

Elbeszélés

A hullámvasút VIII.

Ereszd el a hajamat! F.-ék, mint tudjuk, hazaköltöztek Magyarországra – err?l legendák keringtek a dolgozók körében. F.-né enyhe ákcéntussál beszélte a magyart – hiába, már vagy tizenöt éve Bécsben élt! – és német szavakat kevert a beszédébe, valahogy így: „ …Áz á [… Tovább]

Vers

állva

csak álltam t?rtem szótlanul hegyes késeid ha dobtad csak álltam t?rtem szótlanulhegyes késeid ha dobtad – állva t?rtem – ha elzokogtadarany-vállakon szürkeségeim leveg?m se volt elkötötted köldökzsinórját a szónak most csöndbe fojtlak: rettenet! talpad aláa gy?rt betonra koptam a b?n csak így temet könyörögjemha állva [… Tovább]

Humor

Az a józan ész

Az is lehet, meg sem történtek ezek az esetek, csupán a kellemes társalgás miatt “születettek meg”…*       Lassan hatvan éve, hogy megesett az alábbi két történet. Úgy írom le, ahogy elmesélte egy falusi orvos.     Pontos helyszínt és [… Tovább]

Humor

A híresség

*           A két, idősebb hölgy a strand felől érkezett. Napbarnítottan, jókedvűn csevegve, nevetve. Amikor a kerthelység mellé értek, az alacsonyabbik megtorpant, levette napszemüvegét, megbabonázva meredt az egyik asztal mellet ülő vendégre. A jellegtelen, kopasz férfi [… Tovább]

Vers

Emelj magadhoz

  Emelj magadhoz! Nélküled eltévedt álom vagyok. Emelj magadhoz! Nélküled félelembe zuhanok.   Emelj magadhoz! Nélküled elmosódott perc vagyok. Emelj magadhoz! Nélküled születek és meghalok.   Emelj magadhoz! Nélküled éltem grafitpor maszat. Emelj magadhoz! Nélküled semmim, semmim nem maradt.   [… Tovább]

Vers

Eszter verse

* Lugasban könyv, levelek zöldje közt foltokat festő fény. Fehér nádszék reccsen alig hallhatón, ahogy leülsz, szembe velem. Átlátszó valóság májusi reggelen.   Szép kezeden, sejlő kék erek. Arcod vers, dallam. Történeted látott fényképen megálló idő. Kérdezel. Tudsz mindent. Emlékszel, [… Tovább]

Vers

Tudod

Tudod, mikor könnyek húznak halott éjszakákba életet, mikor a fájdalom húst zabál, mikor szánalmas vergődés nyugalmat keresni is, nem csak találni, mikor a reggel hazug menedék…   Tudod, akkor arra gondolok, „az én döntésem volt” mögé bújva sikoltozhatok ezerrel, süketséged [… Tovább]