2009.07.10. – 7torony Irodalmi Magazin

Már nem tudom…

2009.07.10. Kőmüves Klára 22

Már nem tudom, hogyan szeress, s miként csitítsd a pusztító tüzet, mely kezdetben parazsával melegített, végül körbefogta minden kincsemet. Ezer papírra írtam, ezer papír elégett, ezer lángra lobbanás, maroknyi szürke por Hamu hirdette mostoha sorsunkban, Hogyan szeress, már [… Tovább]

Ősi keresztem cipelem

2009.07.10. Czirják Jolán 4

Felkelek újra, ha sárba taposnak, ?si keresztemet el nem eresztem, És cipelem – bár h?l a reményem – Múlt hálóját régi napomnak Húzom az úton, s már nem akadnak én elibém csodaszép szirom-ezrek Csúfos démonok – esve fejemnek – dalra fakadnak, [… Tovább]

Sajó parti hajnalok

2009.07.10. Placskó Lajos 12

…úgy gondoltam, olvassátok Ti és talán értékeljétek.* (Egy pályázatra írtam. Nem jeleztek vissza. Nyomoznom kellett az után is, hogy megtudjam: nem nyertem. Sőt! A nyerteseket is alig találtam meg. A feladat kb. ez volt: tartalmaznia kell olyan település és lakói [… Tovább]

Kagylóhéjban

2009.07.10. Kühne Katalin 1

Arra születtünk, hogy megtapasztaljuk életünk során a szépséget-rútságot, igazságot-hazugságot, békét-háborút, gyönyör?séget-kínt, vágyat-beteljesülést. Az anyaméhben egyek vagyunk, egyszerre dobog szívünk, egy vérkörben kering vérünk édesanyánkéval. Amikor innen kiszakadunk, megsz?nik a teljesség, a biztonság. Új világba csöppenünk, ahol szenvedések, gyönyör?ségek várnak [… Tovább]

Az élet egy nagy dzsungel 1/17 – A diagnózis

2009.07.10. Vandra Attila 24

Sok személyes élmény vezetett arra, hogy ezt megirjam. Amióta 1995-ben tévesen melanómával diagnosztizáltak, foglalkoztat a halál el?tt álló ember lelkivilága, meg az, ahogyan mindezt a gyermeke megéli. Nagynenémék válása (12 éves voltam) óta foglalkoztat a válás problematikája. Mindezt az ?serd?be [… Tovább]

A holló napjai

2009.07.10. Nagy Katalin Erzsébet 9

Szíveink elhagytak; szíveink megtörtek, De dobognak bennünk ?srégi démonok, Szellemszemük sóhajból igéz kötelet, Kínnal kötöz meg baráthoz barátot. Holló napok, bánat-sötét hollók napjai! Hozzatok nekünk csontfény? cs?rötökben Lánglobogót – amivel a [… Tovább]

Fekete cseppek

2009.07.10. Nagy Katalin Erzsébet 18

Látod-e? Egykori kislány tenyeredbe Fekete cseppek cseperegnek Pici falevelek reszketnek A nap mézíz? csókja után De a fénypántlika-lobogás Erd?d hajzuhatagait még Befonja villogó smaragddá Ily álombeli képzuhogás Hogyha pereg a retinára Hajdan volt tegnapok Holnapként torlódnak Bennük a [… Tovább]

Egy hullámhosszon

2009.07.10. Horváth János 26

Nem tudom, mi ez a különös érzés, de a hangja olyan kellemes, olyan megnyugtató. – Bocsánat, nem tudja, miért van itt ilyen sötét? – Ki az? Ki szólít? Sajnos, nem látok semmit. – Jaj, ne haragudjon, csak [… Tovább]

Végre megtaláltam!

2009.07.10. Sonkoly Éva 35

– ugrott be mellettem a liftbe a velem egy lépcsőházban lakó, harmincas, kedves hölgy. * — Mit vesztettél el? — kérdeztem. Annyira örült, gondoltam, valami fontos dolog lehet. Messzenéző szemekkel tekintett a liftgombok fölé, fel a mennyezetre. [… Tovább]

ÁLLAT-ÉLET-RAJZ

2009.07.10. Horváth István 17

Egy kis környezetvédelem… Szorgoskodott a szú a fában, így mérve a perceket, araszolva ágból-ágba, szünet nélkül percegett. Keménykedett, mint a kés a vajban; legyen hát lyuk, minden fában! Bár mások ellen nem vétett, lásd mégis baj van. [… Tovább]

Végül is

2009.07.10. Kavyamitra Maróti György 1

Annyira nyomorult! Mennyire nyomorult, ha attilai partokra érsz. Szomorú vagy homokos vagy bármilyen fövenyre lépsz, és látnod kell: hogy elborult, be elszürkült az ég. Valami, valami esni kezd: de bizonyosan nem es?, és nem jég. És nem is virág. [… Tovább]

Számon kívül 2.