Czirják Jolán : Ősi keresztem cipelem

2009.07.10. Czirják Jolán Vers 4
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Felkelek újra, ha sárba taposnak,

?si keresztemet el nem eresztem,

És cipelem – bár h?l a reményem –

Múlt hálóját  régi napomnak

Húzom az úton, s már nem akadnak

én elibém csodaszép szirom-ezrek

Csúfos démonok – esve fejemnek –

dalra fakadnak, s rám vicsorognak.

Érzem, ahogy nyom széjjel az árnyék,

Véres a testem, lelkem is érzi –

Életemet már fájdalom éri,

Mégis lüktet a burka, mi megvéd.

Legutóbbi módosítás: 2019.06.25. @ 11:25 :: Adminguru
Szerző Czirják Jolán 211 Írás
1961-ben születtem, de éveim száma nem egyezik meg azzal a korral, amennyinek érzem magam.... le is szoktam tagadni kb. 10 évet - simán!! :P Nemrégiben váltam el, és most 17 éves - gyönyörű lányommal, és tündéri kiskutyámmal élünk Tatabányán. Csecsemőgondozó a szakmám, de egy bolond betegség miatt leszázalékos "nyögdíjas" vagyok... - mindenem a versírás - és mások műveinek olvasása!!! ÃÂltaluk szinte teljesen egészségesnek érzem magam! A magyar nyelv szeretete mindig is meghatározó volt életem során. Mellettem senki nem beszélhet helytelenül - "nák-ozva, suk-sükölve" - én bizony kijavítom őket ismeretlenül is! Mottóm: "versek nélkül lehet élni, de minek?"