Nap: 2009.07.11.

mélyen repedezett kapu faerezete              akár öregember arca évekt?l kifaragva  kérges keze alatt      zöldesarany kilincsen a múlt is eltörött naponta az erkélyr?l láttam  évszak színezte fák között elbújva               az  „istenszömes” napsugár homlokú   egyre töpöröd? parasztházat           falán [… Tovább]

álmokból sz?tt sátrát bontja az éjszaka hajnali harmatcseppek hullanak labdarózsák ringatják a reggelt nyújtózkodó napsugarak ölelkeznek -ébredj- háromszor kukorékolt már a kakas ósdi kerekes kút peremén tipeg kendermagos tyúkok kecsesen billegnek -gyere- f?szálak közt apró nefelejcsek lábam alatt mohában megbúvó [… Tovább]

Gyerekzet   Mélyen tisztelt Publikum, kezdődjék a cirkusz,   csinnadratta, csigabumm, indulhat a grimbusz!     Cintányéros Tivadar tapsolja a tempót, Zenebohóc Dilidal, pengeti a bendzsót.   Csigazsonglőr Csalavér buzogányt dob éppen, szaltót ugrik Vakarék, s hálóba ér – épen.   [… Tovább]

                        B. I.-nek     Minap, a Szabadság tér felé     menet egy férfi jött szembe    velem – úgy t?nt, te közeledsz!    Vártam a próbát; ha valóra nyílnak    az érzékrejtelmek, felismerjük     [… Tovább]

Ha minden igaz, akkor ez egy felez? tizennégyes pentameter… 🙂 Libben a sok falevél, csillan a Nap sugarán,Táncol a széllel a lomb – élete szép tavaszán,Hirdeti már az igét: itt van az új kikelet!Hozza magával a fényt, s ontja a [… Tovább]

Környezetvéd?knek íródott… Amikor éppen,Mint máskor,Részt vettemA közlekedésben,A metrón,– Nem titkolom,Már jó el?re tudom,Melyik állomásKövetkezik,Hogy a cél Érdekében,Melyik plakáton,Mikor, ki vetkezik,A hirdetésen,Mi hihet?,És hol legyél résen,Én csak nevetekEzen az egészen -,Akkor egy lány,El?ttem,– Jól öltözött -,HátizsákjávalAz orrom eléKöltözött. A zsákonKis zöld cetliLógott,Rajta [… Tovább]

A versek, a versek, szárnyak a versek, Ahová röptét nem tudja az ember, Odaviszik mégis az egyszeréltet, Ahova a társak, az egyszer éltek – Mindentudásukból egy égbe értek, S amikor az egek már mind lebontva, Elvisznek oda, hol az oltalom [… Tovább]

  Elloptad árva tenyeremből csendem, pedig én úgy szorítottam, Istenem, mintha szíved tartottam volna, de két sóhaj közt meghalt a hajnal.   Vadszőlő indái karcolják arcom, testemre kúszik a sötétség ruhája, kitakar, betakar a zajongó álom, az éj lassan lehull [… Tovább]

    I.     A Tó felett    Napt?zzel festett    felh?k. Két vitorla    fehérlik távol,    s: hogy hullámzik    a gyöngyházfény? tenger!    Élezett csönd.    Szívemmel hallgatom:    pengnek a partnak    támadó habok.    A Sétányon Tagore-t    idézik lombszavak –         II.     Zúg a [… Tovább]

  Szeptembertől májusig: pad a parkban Itt a közelben van egy park. Nem túl bonyolult, és nem is túl szép, de olykor – alkonyatkor és hajnalban – madárfüttyös,  illatos is: persze szép tavasszal. Mértani középpontjában körönd, és a köröndhöz juthatsz [… Tovább]