dudás sándor : Hangtél, szóhavazás

                        B. I.-nek

    Minap, a Szabadság tér felé
    menet egy férfi jött szembe
    velem – úgy t?nt, te közeledsz!
    Vártam a próbát; ha valóra nyílnak
    az érzékrejtelmek, felismerjük
    egymást? Az óhajtott érzéssel
    felszított bizonytalanságon
    észérvekkel tettem túl magam.
    “Pont most és éppen erre, a nyárias
    melegben? Otthon tartanak dolgaid,
    a család. Lehet, papír fölé hajolsz…”
    Láttam, a férfi átvág az úttesten.
    Prolongált találkozás? Egymás
    közelében élünk. Riportvadász,
    járod falum. Lehetnél barátom, társam
    a tollat tartó kéz, a hallatlan
    zakatolások jogán, mikor versek
    vágtatnak agyunk sínpárján.
    (Kommunikációs tartózkodás
    s átlendít? remény a bizonyosságig.)
    Szív-meleg sugarakkal
    járok köztetek, idefigyelést,
    szeretetet, meghitt nyugalmat várva,
    élhet? életet,
    de csak szomorú-szürke felh?ket
    utaztat felettünk az ég. Önzés
    idegkorbácsa ver rajtunk.
    Csendes világomat nehéz
    megérteni. Hangtél? Szóhavazás?
    Torkomig ér a hó? E szinte-nyárban?
    Nem hiheted! Lombtengerre mutat
    Kossuth. Csöndölelt magasban
    zöldeskék remény: a református
    templom kupolája. Cegléd,
    Szabadság tér.

Legutóbb szerkesztette - dudás sándor
Szerző dudás sándor 753 Írás
1949-ben születtem Tápiógyörgyén, a mai Újszilváson. Szakmám könyvkötő. Nyugdíjas vagyok. 13 éves koromtól társam a versírás, az irodalom. Több önálló kötetem, s általam szerkesztett antológiám, s más antológiai szerepléseim vannak.